Marzipanblume blog

Ünnep

2010-12-25T23:59:00.001+01:00

Áldott ünnepeket kívánok minden kedves idetévedőnek! :)

Sorsolás

2010-11-11T00:09:00.004+01:00

Drága ékszerkedvelők!

Nagyon örülök, hogy ennyien jelentkeztetek!!

Ki is sorsoltam a láncot a kommentelők között, akik 15-en voltak:

1 -Fummie
2 -Mephi
3 -Rue
4 - Szárnyas
5 - Pworsi
6 - Petruska Barbi
7 - Netelka
8 - Évi
9 - Noncsi
10 -Csenga
11 - Edina
12 -Móni
13-Janka
14- Tini
15 -Erika
Gratulálok, Erika!!! :) (Mondanám hogy írd meg a címed, de azt hiszem, személyesen egyszerűbb. :))
Köszönöm még egyszer mindenkinek, hogy játszott velem! :) Remélem a következő alkalom is minél hamarabb eljön és nem csökken az érdeklődés. :)

Blogszülinapi játék!

2010-11-03T23:11:00.003+01:00

Kedves idetévedők!

Két hónapja nem jelentkeztem - ennek van oka, nagybetűs Egyetemnek hívják - de majd erről is mesélek.
Viszont tegnap volt egy éve, hogy a Marzipanblume blog kitárta aprócska kapuit. Szeretném követni a kreatív bloggerek jó szokását - szülinapi játékot hírdetek. :)
Nem szükséges rendszeres olvasómnak lenned, nem is kell kitenned a blogodba a játék linkjét (bár senkit nem akadályozok :) ) elég egy kommentet írni ide,és a random.org a november 10 éjfélig hozzászólók között kisorsolja a lenti nyaklánc új gazdáját.
Köszönöm Nektek, hogy nyomon követitek a munkáimat, és vissza-visszajártok, még ha ritkán is jelentkezem!

A medál 3 cm (elméletileg aventurin - amíg a jövőbeli geológus lakótársamnak nincs meg a megfelelő ZHja, a saját szegényes ásványfelismerésemre hagyatkozom :) ), a lánc 45 cm (ezen kérés esetén toldhatok-foldhatok).

Nyakláncok és fülbevalók

2010-08-31T01:07:00.005+02:00

A legújabb adag termés. A fülgyűrű saját részre, a többi mind ajándékba megy volt tanáraimnak - és egy még mindig hiányzik. :S

Magyartanárnőmnek:

Biológiatanárnőmnek: (ezt a fa medált Prying blogján láttam, az övéi csodálatosak!!)

Matektanárnőmnek:

És fülgyűrűm: :) (simán és felvéve)

Iskolaszag

2010-08-30T23:49:00.003+02:00

Valamelyik nap kinn álltunk anyával az udvaron, mire anya megjegyezte, hogy olyan más a levegő... mire én: "Olyan iskolaszag van." Anya rám nézett, elgondolkodott és így szólt: "Igazad van, én is érzem."
Hipp-hopp elrepült ez a nyár, és még soha nem éreztem magamhoz ennyire közel az általános iskolát mint most, amikor egyetemre készülök :D . Ez azért vicces. Node komolyodjunk, elvégre egyetemisták vagyunk ugyebár, és az egyetemista mindig tanul és okosodik.

Mit is tanultam tehát ezen a nyáron?

MINDIG legyen nálad a telefonod. - Akkor is, ha félsz, hogy ellopják buli közben. Akkor is, ha néhány barátod után futsz, akik nálad hagyták a lakáskulcsot és rohansz mint egy őrült, mert a buszuk mindjárt indul. Mindegy. Először a telefont vedd magadhoz. Csirkét etetni is telefonnal menj.
Mert ha a fentieket nem tanulod meg, akkor megeshet, hogy éjszaka sétálás közben a barátaid véletlenül elhagynak egy veszett nagy városban és másfél órát ácsorogsz a sötétben, miközben fura emberek szólítanak le. Vagy kizárod magad a lakásból és telefon híján egy szál kisgatyában és papucsban kell a hajnali hidegben rohannod egy robogó busz mellett, amelyen éppen a barátaid próbálják lelkük mélyén lezárni az elmúlt este problémáit. A kis naivak. Pedig három a magyar igazság. Csak arra kelnek majd fel, hogy rohansz a buszuk mellett, kopogtatsz az ablakon és amíg próbálják feldolgozni hogy mit is keres a legjobb barátjuk az éjszaka közepén egy szál ... addig a busz utasai torkuk szakadtából üvöltik, hogy "Fuss Forest, fuss!".
SOHASE bízz a MÁV-ban - mindegy mit ír az elvira, legyél kinn legalább a vonat indulása előtt 20 perccel! Akkor is, ha a hivatalos menetrend szerint még ráérsz!
Mert ha a fentieket nem tanulod meg, akkor megeshet, hogy 5 perccel a vonat indulása előtt azt hiszed, hogy még van egy negyedórád, ezért nyugodtan leállsz beszélgetni a peron mellé a kedves barátaiddal, és mélységes lelki nyugalommal búcsúzkodsz tőlük, amikor is meghalljátok, hogy megfújták a sípot, de az utasok még mindig lenn vannak a peronon. Hopsza, a barátaid gyorsan felpattannak a vonatra, becsukják az ajtót, pont mielőtt az a fránya tragacs elindulna. Önfeledten integetsz, amikor rájössz, hogy segítettél cipekedni - és egy táska a válladon van, pedig te nem is hoztál otthonról táskát. Ha mázlid van és a barátaidnak kijutott a lélekjelenlétből, akkor miközben kétségbeesett arccal futsz a vonat mellett, azok feltépik az ajtót, hogy te felhajíthasd a táskát a vonatra. Mert lehet hogy neked nem kell a jegy, meg iratok, de az ellenőrök szeretik az ilyen felesleges dolgokat. Otthon ne próbálják ki!
Sose legyél nyugodtan - még ha egy szép kisvárosban élsz is, ahol már régen nem volt se árvíz, de tornádó, se egyéb súlyosabb természeti csapás.
Mert ha a fentieket nem tanulod meg, előfordulhat, hogy miután felrobban a víztorony a városban, utána egy óriási jégeső dió méretű jóságokkal szétver mindent a környéken, aztán olyan esős időszak jön, hogy nemhogy a nálad vendégeskedő barátnőddel nem mehetsz strandra, de még a kertben is ingyen úszómedencéd lesz, vízpart nélkül (víz van, part nincs). És ha azt hiszed természetanya kegyetlenül bánt veled, utána kell rádöbbenned, hogy még SP is lejön koncertezni békés(haha) kis városkádba. Mi ez, ha nem az apokalipszis? :D
SOHA ne mondd azt, hogy majd holnap megcsinálom - még akkor is ha 2012-t írsz, vagy a meteorológusok szerint van holnap.
Mert ha a fentieket nem tanulod meg, 1,2 a valószínűsége (igen, emelteztem matekból, pont azért mondom) , hogy leghamarabb egy hónappal később fogsz nekikezdeni.
SOHA ne becsüld le az emberi hülyeség hatalmát, ezt a végtelenbe nyúló, felfoghatatlan, és mégis oly elemi erővel bíró spirituális egységet - Még akkor sem, amikor valami lehetetlent látsz, és mantraként ismételgeted magadban, hogy "á, ez nem lehet.. nem lehet... ennyire nem lehet.." De. Lehet. És valószínű te leszel a következő aki megcsinálja.
Mert ha nem tanulod meg a fent leírtakat, előfordul, hogy minden amit most leírtam, meglepetést okoz, esetleg sokkhatást, enyhe szívinfarktust és egyéb olyan dolgokat, amik nem kellemesek. Én szóltam. :)

Nagyjából összefoglaltam a nyaramat,ami persze az iróniát elhanyagolva - nagyon jól telt. :) Nem sokat blogoltam, de valahogy nem is éreztem szükségét. Ki tudja, lehet az egyetem alatt majd jobban megszáll az ihlet. :)
Amúgy egy kis nyári újítás - amikor drága ikreim itt voltak, megkértem Gingucs művésznőt, hogy alkosson a falamra fekete temperával. Ő megrajzolta, mi festettük, miközben Bárányka a laptop mellett hasalt és keverte a jobbnál-jobb számokat, amire dolgozhattunk. :) (Arról meg nem is beszélve, hogy milyen jó volt már amikor 11 után értünk haza egy koncertről, mire mindenki lefürdött fél egy körül jártunk és ekkor mentünk ki fagyiért, kakaóért és babapiskótáért, a laptopon meg betöltöttünk valami jó kis filmet... diéta, álmosság, mik azok? :D)

Szóval falacskám így néz ki:
Ollllllllllyan gyönyörű! :3 (Megjegyzés: a kutyás kép mellett jobbra lévő kép is művésznő keze munkája, az egyik kedvenc Bleach képem A3-as vízfestékváltozata - a kép eredetije megtekinthető egy bejegyzéssel lejjebb. :) )
Ja, meg az a gésás kép az asztal felett legdrágább Uncsim szülinapi ajándéka volt. Meg az a teknőcös párna patchwork, még Fló nagymamája varrta. Van egy farmer párja is. :)
Meg...

Mindegy. Majd ha egyszer újra hazaköltözöm, csinálok egy panorámafotót a szobámról és felcímkézem. :)
Mert most alig tudok lépni a szőnyegen, mert minden tele van dugig pakolt bőröndökkel és dobozokkal. Mondjuk holnap amikor utazom, csak egy bőröndöt viszek magammal, de vasárnap anyáék utánam szállítják a többit. Remélem be fog férni a kocsiba. És remélem a leendő (ahogy iwiwen utánanyomoztam >:) ) 22 éves, szintén ELTÉs, anglisztikán tanuló (és már diplomával rendelkező) szobatársam nem fog szívinfarktust kapni a sok lomomtól. :D Remélem neki is sok aprincsó lomja lesz. Remélem jól kijövünk majd.

Vannak azért kétségek az elkövetkezendő időszakkal kapcsolatban, de holnap nekiindulok. Lesz, ahogy lesz.
És majd jelentkezem, ha minden igaz a szobában lesz net. :)
Csók.

Twitter?

2010-08-19T10:44:00.003+02:00

Lassan az is lehetne a blogom, mert csak "megyek- majd jövök" bejegyzéseket produkálok... van megírva vagy három bejegyzés, de mind félig, és sose visz rá a lélek, hogy befejezzem. De fogom. Majd. Most már ez lesz a varázsszó. :D Most megint utazok (mostanában másból sem állok ki, vagy én megyek, vagy hozzám jönnek), Jányomnál fogok lakni néhány napot, szombaton jövök haza, aztán meglátjuk mire érek.
Afranc, úgy eltelt ez a nyár és megint nem váltottam meg a világot.... :( :D ( de a falam tele van temperafestménnyel, majd beteszem, csodajó lett! )

Új ékszerkék

2010-08-09T23:51:00.004+02:00

Amióta utoljára írtam, azóta alkottam is egy keveset...
Ezt a nyakláncot egy volt osztálytársam szülinapjára csináltam, ásványgyöngyökkel. Megpróbáltam reprezentálni azt a lánctípust, amit Kricsár Ancsa mostanában sokat használ, mert nagyon tetszett- a reprezentálás nagyjából sikerült, de egyelőre pihentetem ezt a lánctípust... egy kicsit babrás volt nekem. (mondom ezt én, aki 1,2 cm hosszúságú forgácsokból csinál láncszemeket....haha.)

Ezt a bokaláncot megrendelésre csináltam:

Ezt az ékszerszettet pedig anya szülinapjára (és nagyon elégedett vagyok vele :) )

Holnap majd jelentkezem! :)

Körömlakk és utazás

2010-07-28T01:12:00.005+02:00

Holnap reggel nyolckor indul a vonatom Debrecenbe. Ez az első olyan debreceni utam, amikor már nem tanulok itt és csak az emlékek kötnek a városhoz. De fura. :)

Mindenesetre bezsákolok drótból (kb. egy évre előre), ki tudja, Pesten mikor találok lelőhelyet... Debrecenben is alig találtam, mondjuk nem is csodálom - el van dugva egy bájos gyártelep kellős közepére.
De holnap jön Jány is, bevezetem a drótvásárlás rejtelmeibe, megyünk gyöngyösboltba, lehet hogy még fogót is veszünk neki. (az én kis kicsikém felnő és nyomdokaimba lép! Zsepi valakinél? Komolyan.)
Aztán leutazok Balmazba Fló szívecskémhez, ha jó idő lesz, még strandra is mehetnénk... aztán másnap kora reggel beesik Szabcsi, onnan irány Tiszaújváros, ahol felszedjük Csabcsit (haha), izé... Vejt, és megyünk Miskolctapolcára, ahol eltöltünk egy kellemes -drága-barátaim-ez-az-utolsó-nyár-egyetem-előtt-élvezzük-ki-és-nyaraljunk-hétvégét.

Szóval ha minden oké és a nap is kisüt, szombaton (vasárnap?) beszámoló, valamint az elmaradt dolgokat is bepótolom, van néhány.
Addig is ki kellene festenem a körmömet. Amit nem szoktam, mivel
1, gyenge körmöm van és nem szép
2, a drótozás mindig visszatöri a körmöm és összekarcolja a lakkot.
De találtam egy veszett vidám (ezek az alliterációk...) zöld körömlakkot, és csak használat után jöttem rá, hogy ugyanolyan színű, mint az én drága kis hű társam, a kúposfogóm. Mondja valaki, hogy drótozni nem dizájnos? :D

Blogdíj

2010-07-28T00:28:00.003+02:00

Hehehe, eljutottam a harmadik blogdíjamig is, nem hittem volna hogy ez is eljön. :) (Mondjuk ahogy észreveszem, a blogtársadalom lassan nyűgként kezeli ezeket a díjakat - részben egyetértek, de szerintem akkor is bájos dolog. :) )

A díjat köszönöm Borostyánnak!

És a szabályok, mert nem minden olyan egyszerű ám... :)

1. Meg kell köszönni. (pipa)
2. A logót ki kell tenni a blogomra. (pipa)
3. Be kell linkelnem, akitől kaptam. (pipa)
4. Tovább kell adnom 7 embernek.(az a baj, hogy a kreatív blogger ismerőseimnek már továbbadtam a díjat és túl sok olyan kreatív blogger van, aki nem ismerősm, tehát az elosztás elég igazságtalan lenne... Ha valaki szeretne blogdíjat csipogjon, és repül! :) )
5. Be kell linkelnem őket. (khm.)
6. Megjegyzést kell hagyni náluk. (....)
7. El kell árulnom magamról 7 dolgot (ööö... pipa.)

Hűűű, milyen titkos, mélyenszántó és elképesztő dolgokat áruljak el magamról, ami még nem derült ki eddigi bejegyzéseimből?

1, Mindig loholok telefonálás közben. Sosem bírok egy helyben maradni és ezzel a velem egy helyiségben lévő személyek agyára megyek, vagy rájuk hozom a szédülést. :) Mert persze nem csak sétálgatok a telefonnal a kezemben, hanem fel-alá masírozok, mindig ugyanannyi lépéssel és sosem lépek a csempe szélére. :P

2, Rajongó alkat vagyok, a fangirl-génnel a testemben születtem. :D Vannak az aktuális kedvencek, amiket ha látok, visítok. Vannak az örök kedvencek, amikért visítottam, feldúltam a netet az adott történet darabkéiért, aztán amikor (min. egy év) múlva a lelkesedés lejjebb lankad és felleltem az összes fellelhető képet/fanfictiont/mianyavalyát amit fel lehet, a rajongás szünetel, de nem szűnik meg. Csak az adott pillanatra vár, hogy újból szikrát kapjon a rajongás olthatatlan tüze és a fangirl-főnix újraszületik hamvaiból. Muhahaha. (most épp a Bleach járt így, de már egy éve a Neo-Harry Potter korszakomat élem.:) )
De így vicces az életem. :D

3, Utálom az állattörténeteket. Ide tartozik Lassie, Bambi és a többi kis állat. (Szimba neeeem!)
Adott az alaphelyzet: Adott a gülüszemű zabálnivaló kis kölyök, aki boldogan él hozzátartozóival. aztán -derült égből deus ex machina - a gonosz emberek /természeti katasztrófa/ ufók /de általában a gonosz emberek vagy mind együtt eltakarítják az útból a jólét utolsó morzsáját is, és a drága jólfésült kölyök kikerül a csúnya gonosz világba, ahol nincs napsütés, vagy ha van is néhány szikra, szétveri az állandóan zuhogó ónos eső. Állatkánk egyelőre meghúzódik egy levél alatt. Sír. Aztán mert mégsem maradhatunk egy levél alatt, valamint az emo ekkor még nem kitalált fogalom, kimondhatatlanul sok harc és szenvedés (=élet) után kedvencünk révbe ér. Ez mind szép, jó, jóra tanít, de én lelki törést szenvedek minden alkalommal.
Maradok az urban fantasynál.

4, Bár bármikor összerittyentek egy csinos gyöngyszövött karkötőt, megjavítok egy nyakláncot, összevarrom a szakadásokat és körbedrótozok két kamiont - a hajamat még mindig nem tudom szépen befonni. Pedig szép hosszú.

5, Igyekszem leszokni róla mert azt mondják egészségtelen, de akármennyire igyekszem nem sikerül. Mindig a hasamon alszok úgy, hogy a kezeimen fekszek. Anya mondta, hogy kisbabakorom óta így alszom. De mit tegyek ha háton aludtam el, és így kelek??? :D

6, Rettegek a pókoktól. Van különbség a fangirl-visítás és a *WÁÁÁITTEGYROHADTDÖG!!!"-visítás közt. az egyikre azt mondták hogy aranyos, a másik... hm.
Viszont a békák szerintem aranyosak. Unokatesómmal mindig elkaptuk őket, amikor kicsik voltunk. :) (nosztalgia-sóhaj)

7, Álmom, hogy legalább egy ideig Zürichbe költözhessek.

Azt hiszem ennyi, ha valaki még több bizalmas infót szeretne, várom az e-maileket, kommenteket, telefonos zaklatásokat. (Nem kell ennyire tolakodni, csak óvatosan! :D)

Eldöntetett...

2010-07-22T21:27:00.002+02:00

...hogy szeptembertől az ELTE-TÁTK alkalmazott közgazdaságtan szakának hallgatója leszek. :)
(A Corvinusról 3 ponttal maradtam le 447/444, de végeredményben mindegy is. :))

Újra játék Lidérckénél

2010-07-18T14:41:00.003+02:00

Megleshető itt:

Egy szép táskát, vagy utalványt lehet nyerni. :)

Édesanyám bokalánca

2010-07-08T14:55:00.004+02:00

Tudniillik anno a kezdetek kezdetén amikor még se fogóm se drótom nem volt (legalábbis megfelelő) akkor is kellő buzgalommal hajlogattam, édesanyám meg megjegyezte, hogy csinálhatok neki egy bokaláncot, ha gondolom. Gondoltam, meg is csináltam. De szegényke valamelyik nap került a kezeim közé és inkább csináltam anyának egy másikat- megfelelő drótból, meg egy kicsit csicsásabb is lett a maga nemes egyszerűségében. :) Kék, kocka alakú metálfényű gyöngyökkel.

Stargazer

2010-07-06T22:33:00.003+02:00

Mostanában ezt hallgatom sokat.
Tanulság: Paloma Faith-nek nem csak az aktuális számait, hanem úgy amúgy az összes zenéjét figyelni kell. Kislény ma is tanult valamit. :)

Fülbevaló

2010-07-06T14:29:00.005+02:00

Eléggé megszenvedtem ezzel a darabbal, pedig csináltam már hasonlót. no mindegy, a lényeg hogy kész! :) Egy kedves molynak, @Badiga-nak készült, amiért volt olyan kedves és kölcsönzött nekem könyvet. :3
A fényképezés egész jól ment, és hiába a déli napsütésben csináltam, mégis ilyen "kékes" lett a fehér anyag.. valaki, aki ért hozzá, segítség! Mit kell beállítani, hogy a fehér háttér lehetőleg fehér maradjon?
(Ja és ez az első alkalom, hogy rákarcoltam a nevem a képre. :) )

(UPDATE: Rendbevágtam egy kicsit a blogot, vagyis be/átcímkéztem az összes bejegyzést, hogy végre áttekinthetőbb legyen ez a zűrzavar, ami az életem eseményeit hivatott áttekinteni. Mondjuk akkor már értem, hogy miért is van zűrzavar.. :D A következő projekt a blogok felvétele oldalra, mert nem szándékozom tovább könyvjelzőből olvasgatni. )

Érettségin túl

2010-07-02T23:42:00.004+02:00

Bár már régen túl vagyok az érettségin, azért kiutaltam magamnak egy szusszanásnyi időt, mielőtt újra jelentkezem. .:)

El sem hiszem, hogy túl vagyok rajta... és bár voltak szar helyzetek ( szóbeli reggelén kitört a nyolcvankilós emelhetetlen gurulós bőröndöm kereke, de csak nem kaptam gerincsérvet, sírógörcsöt viszont igen) nosztalgiával gondolok vissza az egészre. :)

Akkor csak nagy vonalakban a szóbelikről:
Kedden voltam az utolsó, szóval kaptam a tanulásra még ajándék 24 órát, meg egy átizgulandó napot - de legalább sok húzós tétel kiment, mielőtt én sorra kerültem volna.
Magyarból Mikszáthot és a hangképzést húztam, veszett nagy mákom volt. :D Töriből a dualizmus kori gazdaság és társadalom tételt, ami még nagyobb mák. :D Viszont a töri érettséginél volt egy kis baki... nagyon jófej vizsgaelnökünk volt, aki ráadásul gyűjtötte is a diákok félremondásait. Én nem tudtam befejezni a megadott időre a vázlatot és mire az élelmiszeriparhoz jutottam, egy csöppet leblokkoltam, így csúszott ki a számon az alábbi szösszenet:
"Öööö és emiatt fellendült a növénytermesztés, a pálinkatermesztés, a lótermesztés..."
Itt kezdett el röhögni a vizsgabizottság, én meg csak néztem, hogy most mit mondtam, te jó ég, mi a baj... a vizsgaelnök meg megjegyezte, hogy milyen jó is lenne, ha lenne pálinkafa, amiről szüretelni lehet a pálinkát... Infóból pedig egy olyan tételt húztam, ami benne se volt a tételsoromban. Vicces volt. Kb. 5 perc felkészülési idő után kimentem felelni, az elragadtatott kiáltásoktól övezve. Ja, 5 perc alatt kreáltam valami fogalmat az internetre és ámen... Tulajdonképpen semmit sem tudtam, és több órán keresztül (a valóságban 15 perc) kérdezgetett a tanár, hogy valamit kihúzzon belőlem. A többi tanár meg is jegyezte a végén: "Ha fiú lenne, akkor is ennyit kérdezgetnéd? :)" Édesek voltak azért... de leginkább azért, mert szerdán az eredményhirdetésen kiderült, hogy minden szóbelimre maximum pontot kaptam. Én. Ilyen se volt még. :) És a vizsgaelnök felolvasta a bakikat is. Többek közt a pálinkámat is, de nekem még ez ragadt meg a fejemben: "Kosztolányi egyik fő műve az Édes Anyja volt" :)
Az osztályban 10 kitűnő lett, köztük szerencsére én is, így gazdagabb lettem egy igazgatói dicsérettel és 443 ponttal. Kíváncsi vagyok, hova vesznek fel vele.
Szóval az eredmények:
Emelt matek: 83%
Informatika: 92%
Német: 93%
Történelem:94%
Magyar: 96 %

Csak tudjak valahogy így tanulni egyetemen is...
A bankett szép volt jó volt, vacsora közben néztük a VB-t, a koccintásnál meg a fiúk tesitanára, akivel a kapcsolatom eddig kimerült abban, hogy "Áldás, békesség tanár úr!" megjegyezte, hogy ha találok pálinkatermő fát, azonnal hívjam. Haha. :D
A bulin mondjuk volt egy kis fennakadás, azt hittem ellopták a pénztárcámat, de néhány óra múlva kiderült, hogy egy osztálytársamnál volt, akinek teljesen ugyanolyan táskája van, mint nekem, tehát szerencsére az esetet megúsztam egy enyhe szívrohammal.
De még vissza kellene adnom ennek az osztálytársamnak a barna, strasszos, extra hosszú hajgumiját, amit a táskámban találtam. :D

Az elmúlt hét leginkább a barátok, a takarítás (a vizsgadrukk csinálja a legnagyobb lomot, kinek kell malac a disznóóolhoz....nem nekem, az is biztos :D), a meggyszedés meg A katedrális körül forgott. Az elmúlt egy nap pedig a laptopom, Toshiba Aaron (hosszú történet...) körül, akit immáron egész jól kezelek, a tapipad által elkövetett balesetek száma elenyésző. :) Csak még át kellene költöznöm az asztali gépről erre... hosszú lesz...

Szóval holnaptól igyekszem gyakrabban jelentkezni, elvégre itt a nyár és drótékszerből is van pár elkészíteni valóm, olvasnivalóból annál több, nem is elég egy nyár semmire.. :) Nincs valakinek még egy kölcsönbe? :D

(Ja el is felejtettem: felvettek a Szakkoliba, már csak az egyetem neve hiányzik, ahova járni fogok..de július végén minden kiderül. :) )

Díj

2010-06-07T21:35:00.004+02:00

Mephitől díjat kaptam a múlt héten, és most rám vár a nemes feladat, hogy továbbadjam 10 embernek. A lista persze sokkal hosszabb lenne, mert nem csak 10 embert olvasok rendszeresen...

Íme a lista:

Amadea - Mert régóta olvasom már, érdekes beszámolókat ír az olvasott könyveiről, ebből adódóan adok is a véleményére és ahogy kiderült, még debreceni is. :) Vajon hányszor ültem mellette úgy a villamoson, hogy fogalmam sem volt róla, hogy az ő blogját olvasom? :D

Prying - Egyszerűen gyönyörű ékszereket készít, nem győzök álmélkodni... igen sok inspirációt tudok meríteni a munkáiból.

Gigi - Ő is könyvesblogger és őt is böngészem egy ideje - sok könyvet angolul olvas, felhívván a figyelmet a magyarul még ki nem adott, de jónak tűnő külföldi könyvekre. És ő a gazdája a magyar Mortal Instruments rajongói oldalnak. :D

Esthi - Iszonyúan kreatív, csak ámulok és bámulok.. Nekem sose jutna eszembe Labello-tartót készíteni, de ha már ilyet látok, valahogy úgy érzem, mégis jól jönne egy. :) Nagyon tetszenek a cukiságai, el sem tudom képzelni, milyen egyedi kiegészítői lehetnek otthon.. :D Nem mellékesen névrokonom is. :D

Csutkailda - neki másodszor adok díjat, de szerintem teljesen jogosan. A munkáiból csak úgy süt a szeretet, és ezt tapasztalatból mondom - ha felnézek a számítógép felé, a falon függő kókuszhéj-Betlehem láttán mindig elmosolyodom. :)

Eszter - Ismét egy névrokon, de ő teljesen más témában alkot - a kecsketej szappankái sok jót műveltek szegény igencsak problémás bőrömmel, és a tusfürdőről a kecsketej szappankák irányába megtértek tábora egyre növekszik. :D Nem is csoda. (Most egy holt tengeri iszaposat használok, nagyon tetszik az illata :) )

Megaera - Amikor a blogját olvasom, sokszor úgy érzem, azokat a gondolatokat írja le, amire én gondolok, csak talentumot nem kaptam a lejegyzésükhöz. :) Nagyon jókedélyű lányka, lehet egy lelki társ veszett el benne? :D Ki tudja...

Kricsár - Elsőszámú inspiráció- és példaforrás, eszméletlenül ügyes drótékszerkészítő. Valahova az ő szintjére szeretnék fejlődni egyszer... (kiutaltam erre tíz évet magamnak, tessék behajtani rajtam.. :) )

Fummie - Egy közös ismerősön keresztül elegyedtünk szóba, de kisebb-nagyobb megszakítással azóta is tartjuk a kapcsolatot. Jól el lehet dumálgatni vele, kíváncsi lennék az emberre élőben is, akivel már annyit beszélgettünk. Ha egyszer eljutok Pestre, megejtjük azt a közös mozizást ugye? Lehetőleg valami olyan filmen, ahol előbújhat az értelmiséginek látszó leánykából a fangirl, és ahol egy helyes színész visításképes állapotot képes előidézni az ember lányánál... :)

Dorka - Ez az a blog, amin sokszor nem tudok kiigazodni, de az idő azt bizonyítja, hogy fejlődőképes vagyok. :D Az íróját még nem ismerem teljesen, de ismergetem - és próbálom kitalálni, mire gondolhat, amikor lejegyzi a gondolatfoszlányokat. Több-kevesebb sikerrel, de hiszem, hogy egyszer felnövök hozzá, addig is rendületlenül olvasom :) Néha úgy érzem, bárcsak én is le tudnám írni azokat a érzéseket, amik rám törnek - ha átélek valamit, ha olvasok egy könyvet, ha zenét hallgatok, ha megtalál egy régi rajongás. De én mindig is az a terjengősen-magyarázom-a-hülyeségeimet ember voltam, és az is maradok. :)

(Zárójel: Holnap utazok Budapestre, hogy szerda délben bebizonyítsam rátermettségemet a szakkolis léthez - jajnekem, tessék szurkolni..... meg megyek be a Libribe, átvenni az én kis könyvecskéimet, hogy egyem a szívüket. :))

Videós bejegyzés

2010-06-06T23:24:00.003+02:00

Ez egy rendhagyó kis bejegyzés, néhány témájukban nagyon különböző videóval, de ezeket nézegetem mostanában és szeretném megörökíteni - végül is ezért vezet netes naplót az ember nem? :D

1, Akárhányszor megnézem ezt a videót, vele éneklem a dalszöveget és igen erős késztetést érzek arra, hogy belökjem a DVD-t a lejátszóba és visszaavanzsáljak nyolcévessé... Ez az a rajzfilm amit (sok társával együtt) milliárdszor láttam, kívülről fújom a jeleneteket és mindig együtt mondtam/mondom Anasztáziával a végén, hogy "Dászvidánjá Rászputyín!" :D
A rajzfilm zenéit, a befejezést, Anasztázia fejdíszét, a báltermes jelenetet, meg úgy amúgy az egész filmet nagyonnagyonnagyon szeretem, és amikor megláttam ezt a jól elkészített videót, muszáj volt megnézni egymás után tízszer. :) (És rongyosra hallgatni az At the beginning-et...)
(Megj: Lehet hogy ez a rajzfilm okozta nálam még kiskoromban azt az elmebajt, hogy vörös hajat akarok. Bár tudom, hogy úgyis csak akkor fogom befesteni a hajam, ha őszülni kezdek.. :D)
(Megj. 2: HOGYHOGY "A BEÁGYAZÁS KÉRÉSRE LETILTVA"????? No mindegy. Legalább a linket beteszem. >.<)
http://www.youtube.com/watch?v=P3PgrAl-jqM

2, Molyon láttam meg ezt a videót egy karcban, és meg sem akartam nyitni, tekintve hogy az előadó nevében ott van a DJ, de az album borítója nem hagyott nyugodni, olyan szép... és nem bántam meg hogy meghallgattam, nagyon nekem való kis muzsika, amúgy is szeretem a zongorával megspékelt számokat, ezen pedig különösen jól lehet elmélkedni. :)

3, Nem tudom, hogy miért csak most figyeltem fel a The Corrs-ra, pedig sok számukat ismerem, viszont a mulasztást sürgősen pótolni fogom... napok óta ezt a számot dúdolom (a zuhanyrózsa szerint nyivákolom és bár valószínűleg igaza van, ezt nyilvánosan soha nem fogom elismerni. :D )És úúúúúgy szeretem a hegedűt, ha szépen játszanak rajta! Akkor odavagyok ezért a hangszerért, máskülönben nagyon nem állom. :D Sok volt az általános iskolai koncertekből, kellett nekem zeneiskolába járnom, hogy egy életre fenntartásokkal viszonyuljak a hegedűhöz... :D :

4, Hosszútávon veszettül idegesítő reklám paródiája a méltán híres Indul a bakterház című film Bendegúz nevű főszereplőjének vendégszereplésével. :D :

Remélem semmit nem hagytam ki... :)
Holnaptól megint tancsi van, és remélem a Libri is küldi azt a nyomorult levelet, hogy mehetek a Hamuvárosért is, mert az átszállásnál pont be tudnék sétálni kedden a Libriig, és a Rózsa IC-n nagyon ezt a könyvet akarom olvasni, tekintve, hogy elméletileg már múlt hét csütörtökön megjelent és nagyon esz a fene a folytatás után... (de azt sosem fogom megérteni, hogy a Csitt, csitt - ért már pénteken mehettem volna, miközben a Hamuvárosnak se híre, se hamva(kac)... nem tetszik ez nekem.)

Még egy hétvége eltelt és itt vagyok én...

2010-06-04T23:40:00.007+02:00

Ímé. Lőn a kislény újra itthon. A matek szóbeliről nem kívánok szólni, lévén pocsék emlék, annyit mégis meghagyok az utókor számára, hogy a 16. tételt húztam - Húrnégyszögek, érintőnégyszögek, szimmetrikus négyszögek. Az 5. volt a borítékok között, és azért az ötödiket húztam, mert megkértem egy csajt a folyosón, hogy mondjon egy számot. És ő az ötöt mondta. :D
Ennyi, nem bírom a feszültséget. :)
23.-án minden kiderül, eldől a sorsom, meg egyebek, addig a matek-témát jegelem. :)(Csaba, még mindig nem ünnepeltük meg a matektól való ideiglenes megszabadulást!!!! Tudod, hogy nem vagyok iszákos, de erre inni kell! Négy év kemény munkája pépesre rohadt gyümölccsé érett.. öö.. meg ilyenek. :D)

Viszont csütörtökön megkezdődött a könyvhét Debrecen nemes városában és Jányommal elhatároztuk, hogy kinézünk...
A vállamon egy nagy utazóval (amitől még most is fáj a hátam) elcaplattunk a Szandiig, ahol Jány vett az unokaöccsének egy könyvet, olyan budapestes-ötvenhatosat (nem találom molyon, Reni, légyszi töltsd fel :) ). Azután visszamentünk a kicsi és igen eldugott sátrakhoz, végigszemléltük azokat és összeismerkedtünk egy Brigi nevű nagyon bájos mollyal :)
És lévén antikfüggők, a 4!!! antikkönyv-sátor meghozta a kedvet...
Az első sátorban Jány kiszúrta a Karácsonyi éneket a könyvmolyképzős kiadásban, de volt olyan cuki, és átengedte nekem. :) (cserébe én a negyedik sátorban az Elfújta a szelet engedtem át neki. :))
Összesen 13 könyvet cipeltünk vissza gyalog a koliba, bár ebből három az enyém (gyönyörűszép borítós Jane Eyre és Ezeregyéjszaka meséi, valamint a KÉ.), szóval az arány elég érdekes lett. :)

Kedden vonatozok egész nap, hogy a szerda déli kihallgatásomon illően Budán tudjak lenni... vegyes érzelmek dolgoznak bennem, de azok nagyon. :)

Amúgy az normális érettségi-időszakban, hogy már 3(!) olyan Meg Cabot olvastam el két hét alatt, amikhez utoljára általános iskolában nyúltam? Nem mintha bánnám, mert jól lehet szórakozni rajtuk, de tényleg ilyen mértékben fáradt vagyok? :D

Megemlítendő még, hogy újból rákattantam a Star Wars-ra. Az a két könyv, ami itthon van, újbóli átlapozásokat ért meg, a youtube, és az angoltudásom nagyon örülhetett az első három film gyors átfutásának (csak az utolsó 3 van meg itthon) és a "SZEREZD MEG ---> OLVASD EL" képzeletbeli polcom is alaphangon 4 Star Wars könyvvel bővült.
Hiába, én már csak olyan ember vagyok, aki mindig rajong valamiért, de most már többszörösen bizonyított tény, hogy régi rajongásaim tárgyai nem vesznek el a süllyesztőben, sőt....
(És Hayden Christensen és Ewan McGregor még mindig eszméletlenül jó pasik... *sóhaj*)

Valamint végül de nem utolsó sorban díjat kaptam Mephitől, amit ezúton is nagyon köszönök, és tovább is fogom adni tíz bloggernek, de nem most - majd holnap. :) (Gondolkodom, tehát vagyok. :) )

Kell egy ilyen könyves táska.

Hűha

2010-05-31T21:43:00.000+02:00

Nem is tudom, mit mondjak erre a napra... a hűhánál nincs jobb szó...
Maga a nap igen rosszul indult 00:45 -kor, mivel előzetes terveim ellenére ekkor feküdtem le, viszont ha kettőkor elaludtam.. rossz este volt, esett az eső, ugatott a kutya, nem működött a kopoltyúm, meg egyebek.
Reggel kétszer hagytam itthon a telefonomat, másodjára már a vonaton ültem, anya úgy hozta utánam, még szerencse hogy észrevette - bár anyuék a kórházból kocsiztak vissza.
A vonaton találkoztam egy kedves volt osztálytársammal, vele dumáltuk végig az utat - amúgy nagyon jó volt, viszont egy csepp matekot sem tanultam.

Viszont tudom az írásbelijeim eredményét, ami nagyon pozitív csalódás hála Istennek, csak a szóbelik sikerüljenek.. (azoktól jobban félek).
Magyar: 94%
Töri: 90%
Infó: 90%
Emelt matek: 80%

Viszont a matek tételekkel veszettül le vagyok maradva, félek nagyon. :S
Amúgy egész nap fájt a fejem, és most kaptam egy levelet a szakkolitól, ahova jelentkeztem: elfogadták a jelentkezésemet, június 9-én várnak szóbeli elbeszélgetésre.

Ezt még fel kell dolgozni.

Ja, és akkor pont a szóbelikre készülök.

És mit fognak kérdezni?

Szeretnék már túllenni ezen az egész hercehurcán - de legalább haladnak a dolgok előre. :)
Meg vettem Márait 400ért a Coopban. :)).

Tori Amos

2010-05-23T22:59:00.001+02:00

Ezt most találtam, de nagyon bejön. Nagyon.

" A kedvenc könyvem és én"

2010-05-22T00:08:00.007+02:00

A Molyon ma van a kedvenc könyvek napja, aki akar, feltesz magáról egy képet a kedvenc könyvével. No, nekem az egyes számmal volt egy kis bajom, bár van, aki ügyesen megoldotta a dolgot. :)

De pótlásképpen felteszem ide ezt a képet, ha már annyit vacakoltam a leboruló könyvekkel és az önkioldóval.. :)
Én és a kedvenc könyveim, a teljesség igénye nélkül (ja és a fülgyűrűm, amit végre megtaláltam a konyhaszekrény alatt... nagyon hiányzott már. :) )
Sok minden van ami tetszik egy könyvben, de konklúzióként levonható, hogy a könnyedebb sorozatokra bukom. :D
Ja igen.. és íme a teljes Anne-sorozat, sok év gyűjtési munkája. :3 Komolyan, amikor teljes egy sorozat, legszívesebben pezsgőt bontanék. :)))

(Megj.: Csaba, látod a háttérben a fényképet..? :P Megmondtam, hogy kitettem.. :D)

Cicc

2010-05-19T00:56:00.003+02:00

Drótékszeres karc.
Ez a kis cicc Svájcba utazik - helyettem, úgymond delegációként. :) Én már tavaly kivettem a részem a svájci tejszínhabos álomból, de azért még levelezgetek egy-két kedves lányzóval, szóval jónak láttam ezt a cicát egy kis cicaszerető barátnőmnek kiküldeni az idei szerencsésekkel.
(Mondjuk nem csak neki akartam ékszert küldeni, de az érettségi egy kicsit visszafaragta a kreatív szárnyacskáimat.)
De majd megkérem Bignát, hogyha lehet, készítsem már róla egy szebb fényképet - szerintem különösen szép lett. (A láncot meg visszaúton csináltam vasárnap, amíg Dombostanyán lerobbant alattunk az a tragacs MÁV. De nem az időjárás miatt..)
Ezt a fülcsit pedig most találtam... még év vége előtt csináltam Mesinek, csak nem tettem fel a képet (Judit karkötője is hiányzik még... )
Ezek pedig a kedvenc fülgyűrűim. Nagyon beleszerettem a fülgyűrűkbe - bár ezek még nagyon egyszerűek, de majd a nyáron bonyolítok valamit. :)

A rég elmaradt...

2010-05-18T23:05:00.005+02:00

Hogy akkor mi is volt ezzel az évvégével ugyebár...

Érdekes egy esemény volt ez az utolsó hét. Tipikusan azok a napok, amikor mindenki rájön, hogy "Afenenemtanultamsemmitdemégvanegyhetem" de mégse tud semmit sem csinálni, mert pakol, készül, izgul, és "utolsó" találkozókra jár.
Többek között kimentünk Józsára egy kis osztályösszeröffenésre... nagyon jó volt (ráadásul degeszre is tömtük magunkat :) )

Pillanatképek:
"És a férfi elgondolkoda vala az életnek üvegmélyen lakozó rejtelmein..."

A vadász. :D (Meg Timi nagyon szép szoknyája, ami kellllllll....)

A szegény ártatlan volt-metálos és a Gonosz nőszemély. :P

Ez meg simán egy zsír kép. :) Vejjel. :P

Klikk eins.

Aztán elballagtunk.... szomorú, hogy ez a szép nap tele volt olyan dolgokkal, mint a lopás. Rengeteg dolog eltűnt a 11-esek és a mi termünkből is. Például Flóra asztaláról egy fehér boríték, amiben pénz nem volt... csak a tablóképei. (Drága tolvaj, élj velük boldogan.... )
Viszont a ceremónia szép volt, csak elpityeredtem, amikor megláttam, hogy Csatinak is folydogálnak le a fekete patakok az arcán. :) De a csütörtök esti koliballagón többet sírtam... mondjuk egy-két évfolyamtársamat csúnya helyekre kívántam, amiért nem bírtak csöndben megülni a seggükön (azt hittem 18 éves fejjel ez már alap), de sosem gondoltam volna, hogy ennyi elsős (meg alsós) odajön megölelgetni. Olyan kis édesek. :) Meg kaptam egy Teddyt is. Jányomék Dudunak keresztelték, szóval így hívják a szívemcsücskét. Kis barna... Flóráé meg szőke maci. :D Stílus megvan. :)

No igen, a ballagó. Szépen mutathattunk, amíg sorfalként átvonultunk a Nagytemplomtól a suliig, mindenki bocskaiban, fehér rózsával, és (a tavalyiakénál mérföldekkel szebb) tarisznyával. (És most tényleg irónia nélkül szépek lehettünk úgy együtt.)

Ezen a képen mondjuk egy kicsit karcsú-mangalica fejem van, de a hangulat miatt..
Mondjuk annak kifejezetten örülök, hogy megszabadultam a bocskaitól. Ha Flórának nem lett volna egy örökölt plusz bocsó-szoknyája, drága Leaanyánktól pucéran is járkálhattam volna - merthogy az én egyenruha-szoknyám másfél éve csak a combomig jön fel. Enyhén kínos.

Május elsején kifogtuk az eddigi legmelegebb napot, a hazakocsikázás alatt majd' meggyulladtunk, de hazaértünk - a lagzi... akarom mondani ballagói ünnepségre. De apáék egész héten ácsoltak, hogy létrejöjjön ez:
Azért nem semmi munka... vidám, este kilencig kitartó kis parti volt, annyi kajával, hogy még a hétmérföldes csizma is tele lett volna vele. :)

Viszont másnap utaztam vissza - érettségizni.
Nem azt mondom, a koli egész elviselhető volt már, hogy nem nagyon figyeltek ránk. (Don PEpe pizzásáok, óje :D) Viszont... rám mindig azt mondták hogy jó képességű vagyok, de ha a véleményem melletti kitartás azt jelenti hogy hülye vagyok, akkor úgy legyen.
Mert szerintem nehéz volt az érettségi. Nekem legalábbis túl nehéz.
A magyarnál a szövegértéssel nem volt gáz, amiatt nem is aggódom nagyon. Viszont a szövegalkotás... nagyon nem akart jönni a szó. Érveltem, de vissza sem olvastam a művemet... valahogy úgy voltam vele, mint a rosszféle kötelezőkkel - még egy szót el kell olvasnom és kettétépem.
Az emelt matekról úgy jöttem ki, hogy "hát, megcsináltam.." aztán másnap Bajzáné ott várt minket a javítókulccsal, én meg rádöbbentem, hogy te jó ég... alaphangon 25 pont elszállt és még jobban bele se néztem.. szóval erre nem nagyon vagyok kíváncsi.
A töri.. atlaszmeló volt, abban is tudom hogy elnéztem egy-két dolgot, de nem volt olyan veszélyes, mint lehetett volna.
Viszont itt a helye, hogy kiemeljem: Jányom ura, az én vejem, CSABA AZ ELŐREJELZÉSEK SZERINT 97%-OS ÍRÁSBELIT ÍRT! Nagyon büszkék vagyunk rá (Jány meg én meg a többiek), és kötelességemnek éreztem leírni, hogy ilyen okos Vejem van. :) (Majd ha nagy villamosmérnök lesz, őt hívom, hogy segítsen kicserélni a villanykörtéket. :))

Én szerdán jöttem haza, mivel a németet tavaly letudtam (de jól tettem), ám az elkövetkezendő másfél hétben hajnalig ültem a gép előtt mindenféle adatbázisok és táblázatkezelések előtt... még most is rángatózik a szemem.
Hétfőn megírtam az infó írásbelit is. Szerintem az adatbázis nagyon nehéz volt (nekem, aki magamtól tanultam meg adatbázist-kezelni), de a többi megírható volt.Majd meglátjuk 31-ln (akkor megyek be ugyanis emelt próba-szóbelire matekból).
de a hétfői napomat bearanyozta a találkozás Dorkával. Vicces, hogy ebben a nagy világban egy Debreceni, és egy Debrecenbe szakadt lány hogy össze tud blogbarátkozni - csak így a neten keresztül. Élőben egy tünemény ez a csaj, nagyon jót beszélgettünk - én legalábbis nagyon jól éreztem magam, bár a kék esernyőmet sikeresen otthagytam a Szandiban.. (ma sutyiban vettem egyet a Rossmannban, mielőtt anyának feltűnt volna :D) Aztán az utolsó félórára befutott Reni meg Vej, és négyesben trécseltünk tovább, ami külön hab volt a tortán. :)

Szóval most teljes erőbedobással a matek szóbelire, ami jún. 4-én lesz a TÁG-ban. (=halál)

Zárásnak egy kép, amit nem hayhattam ki (mégha az utolsó fotóim fele el is szállt a gépről.. köszike-puszika Fuji). Most már kiscicáink is vannak, de nálunk így megy a jóbaráti viszony:
A kis édesek. :3

Közkívánatra

2010-05-18T22:44:00.005+02:00

Jányom közkívánatára beteszek ide egy idézetet egy nekem címzett leveléből, amiben az iskolához/kolihoz való áldásos viszonyáról elmélkedik.
Igencsak lírai lett, nekem nagyon bejön. :D

"Remélem, hogy amikor délben felkelsz néhány szánakozó gondolatot intézel szegény pici leánykádról,aki ebben a posványos, tetves, penésztől bűzlő, a rothadás minden fokán átesett és az összeomlás felé jó úton haladó,a szocializálódástól tökéletesen légmentes zacskóba elzárt gennyszatyorban tengődik.....(és még finoman fejeztem ki magam....)"

Az ÉN Jányom. :3

moly.hu

2010-05-08T00:46:00.005+02:00

Mindig is könyvfüggő voltam, és annyiszor foglalkoztatott a gondolat, hogy le kellene ülni, rendszerezni kellene a porfogókat... először füzetbe, aztán excellel, mindegy. De ebből soha nem is lett semmi, a könyvek meg szépen lassan gyűltek a polcokra. Emlékszem, amikor a nagy fehér könyvespolcon még csak az én mesekönyveim voltak, és apa megjósolta, hogyha ilyen tempóban haladok, az egész szekrény csak a könyveké lesz.
A próféta szólt belőle. Ahogy nőttem, úgy gyűltek a különböző témájú könyvek, kikerültek a plüssök a társasok, anyuék könyvei is a fehér polcba kerültek és lassan elkezdtem őket egymás tetejére pakolni. Bár anya aggódása alaptalan, még bőven van hely a többi könyv tetején (meg sok még a leüríthető polc a szobámban), még most kell megtenni bizonyos lépéseket, hogy számon legyen tartva, mi is van becses birtokunkban. (A múltkor például majdnem megvettem apának egy olyan Verne könyvet, ami itthon már megvolt az ő legénykori könyvei között... mázlim volt.)

Sacc 9 hónapja találtam rá a moly.hu nevezetű oldalra... amikor is még egy picivel másabb volt a kezelőfelület, és nem nagyon jött le, hogy mire is van, szóval jegeltem az egészet. De ma ismét megtaláltam, és szánom-bánom bűneimet. Ez az oldal a könyvesek kicsi Mekkája.

Majdnem tízezer tag, és 52,000 könyv az adatbázisban. Vagyis most már sacc 15-tel több, mert az oldalt az olvasók szerkesztik és így is van még mit beregisztrálnom a rendszerbe - olyan könyvek amik nekem megvannak, de az oldalon nincs.
Viszont ha megvan az aktuális könyv, bejelölheted hol jársz benne, polcokat készíthetsz és rendszerezheted őket, cserélgetheted, ajánlhatod (azért van egy csöpp iwiwes érzés is, csak könyvekkel. :) ),áhítozhatsz utána, várólistát készíthetsz és a kedvenceid közé teheted. :) Maga a tömörgyönyör (legalábbis nekem :) )

Szóval mindenkinek ajánlom az oldalt, aki egy kicsit is szereti a könyveket. Jó szórakozás (és hasznos) csak ott ne ragadjatok! :)

Ja igen.. egy kis töredék a mindennapjaimból, mielőtt még elfelejteném. Anya tegnap szólt, hogy olvasta a városi tévében, hogy a könyvtárban régi könyvek kiárusítása van, olcsón. Na mondom, ebből már úgy sincs semmi, meg ismerem én az itt kiselejtezett könyveket.. de azért elszaladtam, és meg is lett a gyümölcs: a szakadt és vöröscsillagos könyvek arrébhajítása és a kedves könyvtáros bácsi segítőkész dobozpakolgatása után beszereztem az alábbi tíz könyvet 850 Ft-ért, egy kicsit sárgán, hosszú élettel a hátuk mögött, de sebaj. :) El vagyok ragadtatva. Csak az a nyomorult érettségi menjen már le....

Pierre La Mure: Moulin Rouge
Illyés Gyula: Puszták népe
Balassa Imre: Mozart regénye
Kardos György (szerk.): Körkép 83 - Harminc mai magyar elbeszélés
Szilvási Lajos: Vízválasztó
Hegedűs András: Legkedvesebb íróim
Johannes Tralow: A zöld sziget leánya
Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai
Valamint egy német nyelvtankönyv(tök jó tollal kidekorált szemelvényekkel.. komolyan, egy köteg hasznos firka van benne :) - nem hiszem el, hogy ezt mondtam! >.<) és egy könyv a szabás-varrásról (készülök a jövőre :D Szeretném magam bevenni a turis ruhákat, hogy ne mamához kelljen rohangálni :D)

Ha minden jól megy, holnap még jelentkezem az utolsó hét, a ballagó és az érettségi szaftos részleteivel. :P

Négyzetgyökkettő

2010-05-07T20:17:00.005+02:00

Megrendelésre készült, még ballagó előtt. Ez a kép maradt fenn róla, de még reprezentálom a saját matektanáromnak is (lehetőleg szóbeli előtt).
Elég muris darab lett szerintem. :D (Flóra ajánlotta, hogy csináljak magamnak logaritmusos nyakláncot... még gondolkodom.. :D)

Itthon

2010-04-13T22:21:00.003+02:00

Kedves idelátogatók!

Köszönöm a kitartást, hogy néha rám néztek, még ha alig írok is valamit - ígérem, amint letudtam a gimit, gyakrabban firkálgatok ide. :)

Szombaton jöttem haza szombati tanítás lévén (köszi puszi, suli) de legalább hazajöhettem, hogy gyakoroljam állampolgári jogomat és kötelességemet (mert szerintem kötelesség, még ha a parlamentből lángszóróval is kergetném ki azokat az idiótákat) .
A péntek estéhez meg nincsen hozzáfűznivalóm - lassan már megszokhatnánk az ilyen eseményeket is -_- .

De legalább van emléklapom. :D

Aztán itthon maradtam, mert vasárnap reggelre a hangom eltűnt - gyanús volt hogy súlyosbodni fog. Nem is tévedtünk, azóta infralámpázok, és háromféle gyógyszert szedek (fúj) de holnap megyek vissza.

Kezd elegem lenni egy kicsit a gimiből. Hogy amikor közös programokat szervezünk - pl. összeröffenés az osztályfőnöknél - arra kell gondolnom, hogy "te jó ég, ez amiatt van, hogy mindjárt vége.." de nem nyugalomban, hanem parában, mert még mindig nem tanultam semmit. :D
De ha nem bírok.
Gyenge ember vagyok.

No mindegy. :)

(Amúgy készítettem egy-két fényképet is, csak fénykép nincs egyelőre - amúgy volt a koliban egy kézműves kiállítás, amit megnyertem. :) Ha sikerül beszereznem az illetékestől a képeket, felteszem. :) )

Puszi mindenkinek! ^^

Hrutka Róbert és még egy kicsi Paloma

2010-04-05T17:07:00.002+02:00

Hogy én mekkora egy hü... khm., agyatlan ember vagyok!
Az egy dolog, hogy még mindig teljes erőbedobással függök a Jamie-Robi zenekaron(bár már felbomlottak), sőt a közös albumok mellett mindig odafigyeltem Jamie újdonságaira, jelen esetben a szólólemezére... és már jó néhány hónapja látom a youtube videólinkek között Hrutka Robi számát, miközben Jamiet hallgatok. De neeem, én nem kattintottam rá, én buta ember. Aztán csak úgy három napja görcsbe rándult a kezem, és megnyitottam... na azóta Robit hallgatom megállás nélkül. Pótolom a lemaradást. :)
(Megj.: Hogy az elektromos cselló mekkora király..... *.*)

És most vettem észre, hogy Paloma Faithnek is van új száma.. vagyis nem új, de ez a jelenlegi nagy durranás. :) A klipet nézve hivatalosan nem százas a csaj, viszont a hangja még mindig ott van, de nagyon. Veszettül bejön a hangulat és a hangzás. :)
(Amikor épp a Do You Want the Truth or Something Beautiful-t hallgattam, anya megkérdezte, hogy mi ez a vinnyogás. :S Bárcsak Lady Gaga meg többi noname klisé barinői vinnyognának így.. :S)

Mekkora zsír lesz erre a számra megejteni az esti hullahoppot. :3

De olyan jó volt, amikor két hete szombaton beültünk a csajokkal a Mekibe, és a MekiTV a Stone Cold Sobert adta.. :) Az első hangok hallatán majd' visszaköptem a fagyit, miközben teli torokból vinnyogtam, hogy"Héé, héé ez Paloma Faith, Flóra Mesi, halljátok????" Aztán átmentünk a Szandiba, és nem benyomták a New Yorkot? :D

Áldott Ünnepet!

2010-04-04T20:06:00.003+02:00

Istentől megáldott Húsvétot kívánok minden kedves blogbarátnőmnek, és az idetévedő olvasóknak! :)

(A következő "idézetet egy kedves barátom mondta,csak azért írom le, hogy megmaradjon az utókor számára, valamint szolgáljon tanulságul, hogy miért kerülje el az ember a matekórákat: (És még témába is vág :) )

"Zöld erdőben jártam
Logaritmust láttam
Nem akart gyökölni,
szabad-e locsolni? "
)
:))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

A legújabb drótok

2010-03-21T00:32:00.006+01:00

Mint már múlt héten említettem, dolgozgattam ám, csak a fotózással volt gond.. ami azt illeti, azzal még mindig gond van, mert a 2 megapixeles mobilommal élesebb képeket tudok csinálni, mint a digitálissal.. :S

Node.
Először is, itt egy könyvjelző, amit Dalmának készítettem.. és aminek a feliratára nagyon büszke vagyok!
(Egy függvénytáblázaton és egy Bibilián teszteltem... csak a stílus kedvéért. :))

A következő képen pedig azt az Ásványt foglaltam be, amit még év elején adott ide Ica néni, hogy ha lesz időm... mivel már ki volt lyukasztva, maga a "befoglalás" nem volt gond.
Ő itt az én fülbevalóm zöld kagylógyönggyel(vigasztalásul, mert már megint elhagytam egy kedvenc fülbevalóm párját. :( )
Valamint kicseréltem egy régi gyűrűmről a lakkozatlan rezet szééép sötétvörös lakkosra.. azóta a "csavard spirál alakra a drótot" technikám, is fejlődött egy keveset.
Őt péntek délután alkottam... egyáltalán nem ilyenre terveztem, de ez a random megoldás jobban tetszik, mintha másképp csináltam volna. :) (ja, a második képen apróban egy kis egyszerű fonott fülgyűrű.. :) )
És zárásnak néhány pillangós gyűrű... ezekből sorozatot csinálok. :3

Mozihangulat

2010-03-21T00:03:00.003+01:00

A héten megnéztük az Alice Csodaországbant 3D-ben.. falusi jány most látott először 3D-t (Az Avatar sztorija valahogy nem tudott érdekelni) és nagyon élveztem! Flóra a film felét végigröhögte, mert amíg ő nyugodtan ült, én össze-vissza csápoltam, kikerültem a köveket, a zongorát, a rikoltót, meg a teáscsészéket... :D

No meg Helena Bonham Carter, meg Johnny Depp... :)))))) Nagyon szeretem ezt a párost! :) Mindketten el tudnak játszani bármit, amit eléjük tolnak... Für Anikó hangja, pedig tökéletes volt Helena szinkronjának. :) Úgy sajnáltam a végén... (a fehér királynőt meg megrúgtam volna vagy ötször.. jól volt megcsinálva, de idegesített valamilyen oknál fogva :D )

Egy aprócska jelenet a vörös királynőtől. :) (Ő a best. :D )

szólj hozzá: Alice Csodaországban - I.

Azóta is a film betétdalát hallgatom, és bár nem vagyok oda Avrilért, de az Alice (Underground) egy jó szám. :)

A másik pedig.. amikor bementünk a Cinema City előterébe az első ami fogadott, egy hatalmas The Last Airbender poszter volt... és úgy megörültem! Júliusban jön a film, már nagyon kíváncsi vagyok... bár nagy elvárásaim nincsenek. Rajzfilmadaptációból túl sok jót még nem láttam kisülni, de mivel az Avatar:The Last Airbender rajzfilmet nagyon-nagyon szerettem, becsületből mindenképpen megnézem a filmet is.
És véééégre van normális trailer! Attól a gyertyaelfújogatóstól idegbajt lehetett kapni.. :)

Szóval a várólistám: The last airbender, Harry Potter 7/1, és a Prince of Persia. :)

Vajon kikkel fogom ezeket megnézni...? :)

Rossz gyerek vagyok, ha...

2010-03-19T23:53:00.002+01:00

... hazajövén meglátok az asztalon egy hatalmas, nyuszis, három doboz Toffifee-t magába foglaló dobozt, és reménységgel telt hangon megkérdem, hogy ez mégis kié, és amikor azt a választ kapom, hogy az unokaöcsémé, de nekem azért jár egy csokinyuszi, akkor megkérdezem hogy mégse kaphatná-e Danika a csokinyuszit én meg a Toffifee-t, és szüleim elvetemült nasifüggő fejemet látván belenyugvó sóhajjal közlik, hogy "legyen a tied.." akkor jóllakott óvodás fejjel nyomok be egy dobozzal valami csöpögős-romantikus anime utolsó részeinek megnézése közben?

Rossz gyerek vagyok? :)

(Bocs Danika. Ha nagyobb leszel, majd megérted. :) )

Élek ám, és majd' kicsattanok!

2010-03-15T12:51:00.003+01:00

Majdnem egy hónap kihagyás után újra itt vagyok, élek és virulok! :)
Sajnálom, hogy két hete nem tudtam írni, de valahogy túl nagy volt a rohanás.
Az első két hétből ami érdekes volt, az a matekverseny eredményhirdetése volt.. Mivelhogy mint emelt szinten érettségiző részt vettem a számomra "kötelezően ajánlott" (kac) házi matekversenyen... a vasárnapi istentiszteleten hirdették ki az eredményeket, de majd' megszakadtunk a röhögéstől.. idézek a kedvenc eredményhirdető matektanáromtól:
"Egy matektanárnak mindig öröm szép és ötletes megoldásokat javítania... hát ez idén nem így volt. -_-" "
Szóval az első három évfolyamban nem is lett első helyezett, csak második és harmadik, merthogy "minden helyezéshez meg kell ütni egy szintet" (haha persze) , a negyedik évfolyamban pedig második helyezett nem volt, de a harmadik én lettem! :)))))
Majd' meg szakadtam a röhögéstől a gratulációk gyűrűjében, de nem csak én... emlékszem a tavalyi régi szép időkre, amikor három (!) pontot értem el ugyanezen a versenyen.. azért van ám fejlődés.. :) .
Meg az az 1500 Ft-os Alexandra könyvutalvány a legjobb helyre került. :3 (Hamuváros, adjanak már ki! :) )
Hazautazásnál, két hete elmentem az orvoshoz, mivel már egy jó ideje nem kaptam levegőt. Nem fulladoztam, meg ilyesmi, csak simán nem kaptam elég levegőt, és ez némiképpen zavart... A "Szombaton elmegyek dokihoz, felír valamit, ámen." hozzáállásból az lett, hogy hétfőn EKG, vérvétel, és mivel nem tetszett neki az EKG-m, kedden kardiológia.. Kardiológus orvos megállapította, hogy a szívemmel semmi baj, de továbbküldött tüdőszűrőre, meg fül-orr gégére.. még allergiavizsgálatom is volt. (Mi a franc az a fekete üröm? Elméletileg arra vagyok egy kicsit allergiás, de nem annyira, hogy gyógyszert kellene szedjek.)
Aztán a fül-orr gégészeten megállapították, hogy nagyon durván gyulladt a mandulám, várnak időpontegyeztetésre.
EZÉRT jártam végig mindenkit?????
Paff.
A levegővétel azóta jobb (lehet a gyulladáscsökkentőtől), de érettségi után megyek mandulaműtétre.
De vérképemet keretbe lehetne foglaltatni, és kiderült, amire már olyan régen kíváncsi voltam: AB NEGATÍV a vércsoportom! :))))

Tulajdonképpen ennyi az annyi... igaz, hogy az idő még vesztés rossz, de közeleg a tavasz, szóval vérben forgó szemekkel járom a turikat a tavaszi szoknyácskák és ingecskék után..

Drótékszereket is készítettem, nem is keveset, de fénykép nincs.. egy hét múlva jövök haza, addig elcsaklizom az itthoni digitális fényképezőt, hátha sikerül valami épelméjű képet is készítenem.. (illene megtanulnom fényképezni, nagyon illene!)

(JA és kiújult egy újabb régi fanságom.. a Harry Potter után, most újra felvettem a Naruto történetszálát.. sacc egy évnyi mangával maradtam le.. ha jól emlékszem még anno a Shippuuden anime vette el a kedvem az egésztől, de most Hédi visszaadta a Naruto Band Eins ékes német nyelvű mangámat, és előtörtek, belőlem a régi szép emlékek.. meg hogy még fejpántom is van! :3
A fan visszatért! (Reszkess világ! :D)

Mára ennyi, egy hét múlva jelentkezem! :)

Újabb játék

2010-02-23T10:58:00.001+01:00

Krisztallit játékot hirdetett- duplán. Gyönyörű ékszereket készít, nézzetek be hozzá! :)

KATT :)

A legjobbak! :)

2010-02-14T13:07:00.003+01:00

Hogy én mennyire szeretem az osztályomat!!!!!!!
És mennyire fog hiányozni... :))

Most ez így csak jött... újra előkapartam a net mélyéről azt a két videót, amit a Nagytemplomban vetítettek le rólunk még a szalagavatós ceremónia előtt... annyira jóóóóó! :)))

És megtaláltam a szalagavatós táncunkról a videót is.. ha engem kérdeztek, bűn rossz lett, se a koreográfia nem látszik rajta, csak egy oldalról van felvéve (és mivel én mindig legszélen állok, semmi nem látszik belőlem.. sőt, a két szólómból egyik sem látszik... pedig olyan büszke voltam magamra! :) Még a fizikatanár is agyondicsérgetett.. de ez már egyéni szocproblem, ugye... :D)
A lényeg, hogy nagyon élveztük... :)))
(Ja, és ha valakit érdekel... a legelső bevonuló párnál a jobb oldali lányka én vagyok... :) ~^^~)

Szülinapi játékok

2010-02-14T11:52:00.004+01:00

Nagyon szeretem a szülinapi játékokat.. azon kívül, hogy új embereket ismerhetsz meg, még szépségeket is nyerhetsz! :) ( kilenc hónap múlva nálam is blogszülinap.. :D:D:D:D)

Szülinapi játék Lidérckénél:

És Duditnál. :)

Ajándékeső

2010-02-14T11:17:00.005+01:00

Anya a telefonban azt mondta, hogy mostanában csak hozzám jár a postás.. :D

Barbival "cserélgetőset" játszottunk, én egy kis ékszerszettet készítettem, Barbi pedig egy zöld pelerint.Nekem nagyon tetszik a pelerin, Barbi külön óhajára lefényképeztem magamon egy nyári felsővel... vagyis anya fényképezte, sopánkodott is eleget, hogy miért a fürdőszobában.. (de csak ha ott van elég fény este..? :D)
Íme:

Meg egy kicsit kitűrtem az elejét... nekem így is nagyon tetszik! Kreatív darab. :3

És itt az ékszerszett, amit csináltam. Egy nyaklánc, meg két pár fülbevaló.. nekem is három lyuk van a fülemben, és tudom, milyen nehéz a rézdróthoz fülit találni. :)

Ezen kívül megérkezett a Ráczkevi Kata táskám is, amit rendeltem... annyira szép!!! :) (a képet Kata oldaláról loptam.. nekem nem sikerült normálisan lefényképezni.. :( )

És képzeljétek.. játszottam Ccsigaház szülinapi játékában, és én lettem a szerencsés!
Én nyertem meg ezt a szép képet.

Tegnap meg elmentünk mamáékhoz, és mama csak előránt a fiókból három horgolt virágot, hogy ezt nekem csinálta. :) Az én nagyim a legjobb! :)
(A képen a három virág, plusz a bucimadaras kitűző, ami a táskához járt. :) )

Bizonyosság

2010-02-12T21:02:00.003+01:00

Múlt héten evangelizáció volt a suliban.
Ezt az alkalmat tulajdonképpen minden félév első hetében megrendezik. Csütörtöktől szombatig minden délután, plusz a vasárnap délelőtti istentiszteleten az egész suli benn ül az oratóriumban, és hívnak egy előadót szolgálni.
Ezek az alkalmak egyszer érdekesebbek, másszor unalmasabbak, volt már a téma cigánymisszió, hajósmisszió, volt, hogy 'tiszta' drogosok jöttek elmesélni az életüket, volt a lelkész, aki 'drgáimnak' hívott minket, és így tovább.
Valahogy mindig, amikor tudom, hogy evangelizáció lesz, nyűgnek érzem, aztán hét végére rájövök, hogy csak jó volt ez a kis elcsendesedés, és el is felejtem.
Viszont a mostani felért egy katarzissal.
Ilyen még nem történt velem.
A téma a múlt, a jelen és a jövő volt. A meghívott lelkész -volt refis - olyan agyonolvasott és közismert történeteken keresztül hirdette az igét, mint Jób története, a parázna asszony bűneinek megbocsátása ("az vesse rá az első követ, aki nem vétkezett.. ")és így tovább.
De a Jóisten akkora ajándékot adott ennek az embernek, hogy az hihetetlen. Csütörtökön, pénteken, úgy jöttem ki az oratóriumból, hogy "igen, ez nagyon hozzánk szólt, érthető volt, jól tálalt, lényegre törő, elgondolkodtató".
Szombaton viszont az áhítat utolsó negyedóráját végigzokogtam, és talán a koliban tudtam csak lenyugodni. (Megjegyzem, nem csak én... annyi spontán ölelést ritkán kaptam, mint az után az alkalom után, és annyi -nem a szomorúságtól, de őszintén síró- embert is ritkán látni.
Egyrészt maga az áhítat nagyon megszólított, aztán a lelkész levetített egy videót - a megváltásról.
Annyiszor elgondolkodtam már rajta, hogy mi az a megtérés? Kicsi korom óta hiszek Istenben, hiszem, hogy van, vigyáz ránk, és így tovább. Jézus meghalt értünk a kereszten. Konfirmáltam is belőle. De nem gondolkodtam el rajta sosem. Ifitáborban is, amikor beszélgettünk, néhányan mondták, hogy mikor tértek meg.. pedig ők is kicsi koruk óta jártak hittanórákra.
Én is elgondolkodtam, hogy én mikor tértem meg? Megtértem-e úgy is igazából valaha is? A kérdést elnapoltam, de visszagondolva, ha már egyáltalán feltettem a kérdést, a válasz egyértelmű.
ÉS akkor megnéztem azt a videót... és történt valami. Valami elemi erejű, ami rádöbbentett, hogy "te jó ég, milyen vak is voltam, vagyok, ez nem lehet igaz, ilyen nincs..." És olyan sokan sírtak mellettem. Nem a szomorúságtól. Ott senki nem volt szomorú, hanem.. történt valami csoda. Olyan csoda, amit szavakkal nem lehet leírni.
Aznap volt az ige témája a jövő.
Én, aki mostanában annyit aggódok, pedig töméntelen mennyiségű jelet kaptam, hogy csak üljek nyugodtan a kis hátsómon, és tegyem, ami a dolgom.. tanuljak, küzdjek, és higgyek. Én pedig aggódtam továbbra is.
A lelkész a videó vége után kikapcsolta a projektort, az oratóriumban néma csönd... és így fejezte be az istentiszteletet:

"Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.."

- Filippi 4:6

Nem bírtam elénekelni a záróéneket, a Szelíd szemed, Úr Jézus-t...

Egyszerűen annyi gondolat, üzenet, bátorítás, zúdult rám hirtelen.
Vasárnap úrvacsorát vettünk, és istentisztelet után még lehetett beszélgetni ezzel a fiatal lelkésszel... beültünk a Kálvin Terembe, mi a székre, ő levágta a magát a dobogóra, ránk mosolygott, és megkérdezte, hogy kaptunk-e valami üzenetet onnan fentről az alkalmak alatt.

Én csak annyit tudtam remegő hangon kinyögni, hogy "Bizonyosságot."
Rám nézett, azzal a "Tudom, hogy még mondanál valamit, csak most nem tudod kimondani" nézéssel és megkérdezte: "Tizenkettedikes vagy? :) "
:)
Azután még sok érdekes dologról beszélt.. csupa olyan dologról, amelyek mindegyikén elgondolkodtam a napokban. Arról, hogy honnan jöttünk, hová megyünk... mindenről.
A fél banda itt is végigzokogta az egészet.. azzal az örömteljes sírással. :)
Beszélgettem vele egy kicsit kettesben is, elmondtam, ami a lelkemet nyomta, és ő döbbentett rá, hogy a válasz, a boldogság, a nyugatom, a biztonság mindig is ott volt velem. :)
Hogy nem kell aggódni, fölösleges.
És ez milyen igaz!
És milyen sekélyesen megyünk el a megváltás ténye mellett is... csak napiasan hajlamosak vagyunk elfelejteni.

Egy szó mint száz: hálát adok ezekért az alkalmakért, azért a közösségért, amibe tartozom.. ilyenkor látszódik az állami és egyházi iskolák között a különbség. Rengeteget kaptam, és segítsen benne az Úr, hogy még többet tudjak továbbadni... én ebben hiszek. És akár futunk, akár botladozunk a cél felé, akkor is odaérünk. :)

Most találtam meg a videót, amit levetítettek nekünk. Beteszem ide. Nézze meg, aki úgy gondolja. Engem lesokkolt..de felébresztett.

Valamint itt van egy dal... úgymond ez volt az alkalmak betétdala. Ismertem eddig is Pintér Bélát, sok számát énekeltük is ifin, volt szobatársam nagy rajongója, sőt még egy Pintér Béla koncerten is voltam véletlenül.
Ennek ellenére nem szerettem meg különösebben a számait. Nem az én stílusom, meg csak nem szólított meg.
Ez viszont most nagyon bevette magát a szívembe.

Ezeket mindenképpen szerettem volna leírni.
Köszönöm, ha végigolvastátok.. sokat jelent nekem. :)

Egy hét

2010-01-31T13:10:00.002+01:00

Érdekes dolog az emberi akaraterő.
Érdekes, ahogy nagy tettvággyal hazajövök, és utolsó este tudatosul bennem, hogy oké, hogy drótot is azért nem hoztam haza, hogy ne csábítson el a tanulás mellől, de ha nem tanultam, akkor mi a francot csináltam egy héten keresztül...???
Érdekes, hogy ezt a kérdést apróbb változtatásokkal már negyedik éve próbálom megválaszolni, mindeddig sikertelenül. Miért nem bírok itthon tanulni??? Egyszerűen nem megy, pedig nagyon-nagyon nem vagyok abban a helyzetben, hogy csak így elpocsékolhassam a napjaimat.
Félek egy kicsit.
A jövő héttől (doga-doga-doga-elvárások- matekverseny, amint megint három pontom lesz és nem akarok menni de kötelező - rohanás- felvételi papír ügyintézés- fotós- ..- ...- ....)
Alig van időm érettségiig, a kidolgozott tételek száma ijesztően kevés, az idő még kevesebb.
És már megint görcsben áll a hasam, hogy mehetek ki az állomásra, indul a vonatom, cipekedjek, pakoljak, rohanjak, pótoljak, és nézzem a szobatársaim kétségbeesett arcát amiről csak azt a "megnyugtató" dolgot tudom leolvasni, hogy "nem, mi sem tanultunk semmit.."

Tegnapelőtt este érdekeset álmodtam.
Gyarmaton felszálltam a vonatra, hogy visszautazzam a koliba. Aztán már csak azt vettem észere, hogy Pesten vagyok, és a vonat a város belsejében kanyarog. Akkor jutott eszembe, hogy nekem villamossal kell bemennem a koliba. A következő pillanatban már a villamoson álltam Debrecenben egy köteg harmadikossal, akik néztek rám értetlenül, hogy a vonaton miért nem szálltam le Debrecenben?
Akkor ütött be, hogy tényleg, én elmentem Pestig, aztán visszajöttem Debrecenbe, hogy lehettem ilyen idióta, már este is van, de hé.. nekem nem is volt jegyem, még a kalauz sem kérte..
Aztán kezdődött elölről. Megint Gyarmaton voltam az állomáson, és felszálltam a vonatra. Anya ott ült mellettem, egy kosárral, aztán valahogy eltűnt, helyette Anzsi ült ott, és mondta, hogy már megint elfelejtettem leszállni Debrecenben. Szitkozódva álltam fel, kezdtem készülődni, hogy legközelebbi megállónál leszállok, de valami olyan helyen kellene, ahol nem kell két órát ücsörögnöm a peronon, amíg jön vissza vonat. Közben Anzsi helyett már V. Andi állt ott, egy kosárral. Az én ülésemen három félig üres kosár volt, azokat próbáltam pakolgatni, hogy minél kevesebb cuccunk legyen, Andi csak állt ott tanácstalanul. Én mondtam, hogy már vagy három megállóval elhagytuk Debrecent, hol kellene leszállni?
Erre megszólalt egy nő, hogy "Vámháznál szálljon le.."

Furcsa, hogy ez ilyen részletességgel megmaradt. A Vámház volt a legdurvább. A Corvinus a Fővám téren van, a Vámház körút mellett, de apa mindig a Vámházat mondogatta, amikor egyedül mentem fel Pestre.

Nem tudom, hogy mit gondoljak erről az álomról. Részben egyetértek azzal, hogy az álom az agyunkban sokat forgatott gondolatok kivetülése. Még szép, hogy most utazással, meg az egyetemmel álmodom, az foglalkoztat. Kiskoromban is leginkább Super Mario, a rántott hús, meg az ufók fordultak meg az álmaimban, nem a binomiális tétel.. :D
De valahol azt is hiszem, hogy jelentése is van, amit hiába keresnék álmoskönyvekben, arra nekem kellene rájönnöm, hogy mit jelent.

Ti mit gondoltok?

(Amúgy hét elején rendeltem. Egy szappancsomagot Esztertől, meg egy eredeti, Ráczkevi Kata táskát. A szappanok már megérkeztek, csodálatosak! A táskára még várok, elhatároztam, hogy akkor fogom felavatni, amikor reggel arra ébredek, süt a nap, nem vaksötétben kell kelnem, hogy megváltozott a levegő, egyik napról a másikra rügyekkel vannak tele a fák, és ha nem lenne veszett hideg, pólóban mennék legszívesebben az iskolába. Volt már ilyen, és felejthetetlen érzés volt. :)Akkor kiborítom az iskolatáskám, és átpakolok a gyönyörű bucimadaras táskába. :) )

City of Ashes - végre hírek!!

2010-01-30T13:51:00.003+01:00

Mint őrjöngő fangirl (haha, a felnőtt 18 éves :D), vadászom ám rendszeresen a legújabb kedvenc sorozatom második kötetének kiadása után. Eddig csak annyit lehetett tudni a könyvről, hogy ősz környékén jön ki, de az első kötet fordítója most írta a blogján, hogy "annyi folytatást követelő ímél zúdult a Könyvmolyképzőre, hogy úgy döntöttek, előrehozzák az amúgy későbbre tervezett kiadást. Úgyhogy arra kértek, függesszem fel Abercrombie-t, és március végéig gyorsan csináljam meg a Végzet Ereklyéinek következő részét."

JEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!!!

Khm. Izé.

Nem tudom mennyi időbe telik egy szöveg könyvalakba öntése, de van egy olyan jó érzésem, hogy még mielőtt megkapnám az érettségi bizonyítványomat, a Hamuváros mát ott fog csücsülni az Alexandra kirakatában.
És természetesen a polcomon is. :)
(Úgy gondoltam, hogy a maradék drótos pénzecskémből jövő héten meglepem magam egy Nana 5-tel, ha már úgyis gyűjtöm azt is, de neeeeeem. :D A maradékot szépen lefagyasztom "ki tudja mi lesz" alapon, és az első nap amikor megjelenik, rohanok bezsákolni a Hamuvárost. :3 Még aznap szépen elolvasom, másnap Flóra is szépen elolvassa, és az értettségi örömére fanolunk egy hatalmasat. :D Vagy szépen leülünk egymás mellé és egyszerre olvassuk, aztán ha mindketten elolvastuk az adott oldalakat bökdöséssel jelezzük a lapozást? :)) Mindegy...! Már alig várom!!! ^^)

Ezek a könyvek egyszer még a sírba visznek. :3

(Este még jelentkezem a hét eseményeiről, de ezt nagy örömömben muszáj volt leírnom! :) )

Paloma Faith

2010-01-27T20:34:00.003+01:00

>Zeneblokk.<

Technicolour (Samsung Corby reklámzene) --> Stone cold sober --> New York
Ilyen szép sorban követik egymást a számai a telefonom -számomra egyre szűkösebb- memóriájában. Nálam nagy szó, hogy egy előadó elérje az álomhármas határt. :D (Jamie Winchester, Linkin Park, Regina Spektor, Do as Infinity.. asszem ennyi is.)
A legújabb kedvencgyanús Paloma Faith, már vagy egy fél napja csak a New Yorkot dúdolgatom, a hangulatteremtő képessége nagyon ott van. :) Emellett nagyon szimpatikus- az arckifejezései rokonlelket sejtetnek. :D (Ja és a veszett jó hangja mellett a hajszíne is nagyon tetszik. :D )

Ja, és a kórusért 2:34-nél külön piros pont. :3

Te jó ég, mindjárt ballagok O_o

2010-01-26T23:27:00.005+01:00

Kislény így fog lefigyelni lehetőleg ötven év távlatból is a folyosót rongáló és az iskola területén káromkodó rossz kis refis gimnazistákra- egy tablóról.

Wááá, hogy én soha nem leszek fotogén!! >.< Bár mondjuk még mindig jobban tetszik mint az általános iskolai tablófotóm..
Ez még a prototipus, lesz ez még retusálva, vágosgatva.. de így lőn megörökítve nemes Kövesdi-arcélem. (Anya nem győzi hangsúlyozni, hogy mennyire tetszik neki a kép, és hogy az a bizonyos arcél mennyire látszik dédimnél, mamámnál, anyunál.. és nálam. :) Megjegyezném, hogy a szemem is Kövesdi, mekkora nőági génmanipuláció folyik itt, kérem szépen... csak onnan tudom, hogy apám lánya vagyok, mert ugyanazzal a szavakkal, és hanglejtéssel és makacssággal veszekedünk egymással. :) Két dudás esete ugye.. :D Az én drága apum.. :3 .. na jó, eltértem a tárgytól.)

Szemeket befogni! :D

Vejemnek.. :P

2010-01-23T20:19:00.002+01:00

Az imént találtam két videót, és egyből a vejem ugrott be... Kedves Tsaba, remélem nem ismered ezeket a videókat, és hogy jövőre már te is kapcsolgatod ám a lámpákat! :D
Valamint egy vicc, amit a kommentek között találtam: Hány lány lakik a Schönherzben? 1024, mert kettő a tizediken..
FÁÁÁÁJ :D :D :D

Zene (L)

2010-01-17T13:27:00.005+01:00

A zene számomra egy olyan dolog, amire nagyon érzékeny vagyok. Nagyon függ a hangulatom attól, hogy mit hallgatok, vagy hogy mit "hallgattatnak" velem. A telefonom tele van olyan zenékkel, amihez csupa jó emlékem kötődik, amikor hallgatom, kellemes illatokkal telik meg az orrom, szép színek jelennek meg előttem, vagy szépeket tudok rajtuk álmodozni. Ezért is nem szeretem a mostanság rádióban leadott szemeteket.. van köztük egy-két jó, szórakozóhelyen tökéletesek, de hogy azt hallgassam állandóan? Soha.

Ez a nyaklánc eredetileg ajándékba készült, de egyszerűen úgy hozzánőttem, hogy önző módon megtartottam. Át is variáltam kicsit, az én ízlésemre, és a medálra nagyon büszke vagyok.Egyébként is, szinte nincs is ékszerem magamtól. :)

Itt van ő:

Amúgy mostanság nem lesz sok időm kézműveskedni.. rengeteg a tanulnivalóm, van egy olyan érzésem, hogy nem fogok vele bírni. Azt is észrevettem, hogy a hajtásban egyre idegesebb, agresszívabb leszek.. ezt egyensúlyozom azzal, hogy alkotok egy kicsit.
Itt van például az alant látható határidőnapló. Annyi a teendő, hogy nem bírom észbe tartani, és muszáj volt beszereznem egyet. Mintásat kerestem, de nem tartottam az igazinak, szóval átvariáltam: öntapadós tapétával befedtem, tettem rá dísznek szalagot, valamint napjelölőt, rajta egy Kricsár-féle virágdísszel.Szerintem nagyon "Eszteres" , nekem nagyon tetszik!
Egy fiú évfolyamtársam, amikor meglátta, csak annyit mondott: " Te jóóó ég... ez meg mi a franc?"
Bóknak veszem. :)
Tehát így nézett ki előtte:

És utána:Ennyit alkottam az elmúlt két hétben, valamint egy 97%-os valószínűségszámítás dolgozatot. (Ez után ajándékoztam meg magam a lánccal. :) A térgeometria 2-esem után rám fért...)
A félévim egész jó, két négyesem van: fizika és matek. A fizikára magasról teszek, a matekot viszont mindenképpen fel kell hozni következő félévben.

Körülbelül ennyi történt velem.. ja, meg voltunk színházban, a Tótékat adták.
Aznap sem aludtam jól. A lángszóró nekem már sok volt.

Egy hét múlva jövök haza, akkor jelentkezem! :)
Zárásnak egy Debreceni tájkép. az ilyenekért érdemes reggel hatkor kelni:

Díjat kaptam!

2010-01-05T13:54:00.005+01:00

Először is -bár kicsit késve - de szeretnék minden kedves ide tévedő embernek Istentől megáldott boldog Új Évet kívánni! :)

Másodszor pedig: Kricsár Ancsától díjat kaptam: ezúton is nagyon köszönöm, hogy gondolt rám!

Ahogy azt illik, tovább is fogom adni 12 embernek- bár a lista még nem teljes, bővíteni fogom amint időm van rá, de egy lyukasóra sajnos igen hamar elszáll - igyekszem pótolni a lemaradást. :)
Tehát adom:
Mephinek, mert egyre gyönyörűbbeket horgol, és mert nagyon tetszik a stílusa
Csutkaildának, mert csodálatosakat alkot - pont az anyaga miatt állnak olyan közel a szívemhez a munkái. Meg mert látszik rajtuk, hogy szívvel-lélekkel készültek. :)
Takevának, mert a patchwork egy olyan dolog, amit világéletemben szerettem volna megtanuli, és remélem ez sikerülni is fog. Éva alkotásai pedig olyan hangulatosak. :)
Folyt köv. :)

Még a hétvégén, otthon alkottam két kis apróságot: egy fülbevalót Nikinek, valamint egy gyűrűt, ami Flóráé lett. Íme:

Sajnos az ékszerek száma rohamosan csökkenni fog az elkövetkezendő hónapokban, mivelhogy az érettségi egyre közelebb van, és túl nagy célokat tűztem ki magam elé - nekem legalábbis egy emelt matek érettségi minimum a halhatatlan lelkem árába fog kerülni, de akkor is megcsinálom! :) (Ja igen...holnap megyek nyílt napra a Corvinusra. Ollala. :) )

A múlt héten csomagot kaptunk Maricáéktól, és kedves unokatesóm a következő képet hímezte szüleim házassági évfordulójára. Olyan szép~~

Egyelőre most ennyi, mindenkinek jó hétvégét előre is! :)

Karácsonyi Húzogatós - galéria

2009-12-28T02:11:00.003+01:00

Pont most vettem észre, hogy készen van az idei galéria! Nagyon örülök, hogy részt vehettem ebben a játékban, biztos vagyok benne, hogy mindenki kedves új ismerősökkel és csodálatos ajándékokkal lett gazdagabb. Ha a Jóisten engedi, jövőre is játszom! :)
Szóval tessék meglesni, milyen gyönyörűségeket készítettek a kreatív emberkék az idén:
Ezúton is köszönöm Ahamának, hogy levezényelte az idei játékot. :)

Karácsony után

2009-12-27T19:34:00.008+01:00

Tudom szégyen-gyalázat, hogy két hétre csak úgy eltűntem, de remélem még nem késő további jó pihenést, és boldog új évet kívánni. :) Remélem mindenki Karácsonya nagyon jól telt! :)

Figyelem, sok sok kép (20+) és egy kis könyvtardság következik, gyenge idegzetűeknek nem ajánlott! :)

Az utolsó másfél hét a suliban elég mozgalmasan telt.. tulajdonképpen majdnem minden este éjszakáztam, hogy az ajándék ékszereket, meg a megrendeléseket megcsináljam, és mint ahogy annak lennie kell, a munka megérte a fáradozást:) Mindennel elkészültem (de nem fényképeztem le mindent, mert több olyan darab is volt, amit egy másik mintájára kértek).

A Karácsonyi Húzogatós játékra egy szettet készítettem, és a nyakláncába szerelmes vagyok. :) Ahogy Mariann megjegyezte, "olyan misztikus" . Örülök, hogy új gazdájának, Takevának is tetszik. :) Takeva, viseld egészséggel! :)

Kedden, ahogy befutott a vonatom, rögtön a postára mentünk , mivelhogy csomagot kaptam. Majd leesett az állam, amikor az óriási dobozon megláttam Csutkailda emblémáját. Már találkoztam a gyönyörű munkáival egy két böngészgetés alkalmával, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar láthatom őket élőben is. Egy nagyon tartalmas dobozkát kaptam, tele gyönyörű díszekkel, egy ajándékkísérőt Hokata grafikájával, és egy kézzel készített kecsketej szappant, aminek külön örülök, mert pont terveztem, hogy rendelek egyet a problémás bőrömre. Valahogy mostanában ellenérzéssel viseltetek a színes-szagos tusfürdőnek nevezett bőrszárító löttyök iránt. :( Fene, hogy olyan jó illatuk van.. viszont ezt a szappant egész délután csak szagolgattam, olyan csodálatos fahéjas illata van. :) (és a gyulladást is levitte az arcomról többé-kevésbé :) )
Még egyszer köszönöm Csutkaildának a karácsonyi meglepetést! :) Tényleg látszik a munkáidon, hogy a kezed nem csak elkészítette, hanem szeretgette is őket!
De visszaugorva a suliban eltöltött időre... pénteken betöltöttem a 18-at! Ezennel hivatalosan is nagykorú lettem! :) Akárki akármit mond, jó érzés. :) Csütörtök este fél éjfélig fenn dolgoztam.. legalábbis dolgoztam volna, ha a projekt el nem csúszott volna olyan apróságokon, minthogy: mindenki hullafáradt volt és a levegővétel is heveny röhögőgörcsöt okozott. Szóval fél éjfélkor aludni tértem, háromnegyedkor már a félálom határán sodródtam, és 00:00-kor arra keltem, hogy két sötét alak lopózik be a szoba ajtaján. Enyhe ideggörcs, mivelhogy minden szobatársam benn volt, és csicsikált. Aztán kiderült, hogy Jány és Fruzsi szottyostársaim azok, akik elsőként akartak felköszönteni születésem napján. :) A kis édesek. :)
Este volt partizás, fél kilenctől az én kis vendégségem, kilenctől vonultunk át Maca-cafatka-fabatka szobájába, merthogy ő is ugyanezen a csodálatos napon született.
Íme az instant szülinapi kreatív tortám, ami a maga nemében igencsak sikeres volt . :) Olyan jó kis Kislényes-kolis megoldás. ^^

Mindezek után pedig a nap megkoronázásaképpen: az afterparty. Merthogy az is volt ám, fikaavatás képében. :) Egyetlen hátránya, hogy a tisztelt vezetőasszonynak (kac) hála fél tizenegy után kezdtük is az avatást- megjegyzem, senkit nem keltettünk fel, ilyenkor még nagyban csicsergett és fogat mosott minden elsős. Hol vannak már a régi szép idők, amikor negyed 12-kor arra keltem, hogy Tünde lerántja rólam a takarót, beleordítja a fülembe, hogy "Fika, ki az ágyból!!!" és Márki Flóri teljes erőből veri a lábast az ajtónk előtt...
Áh, azok a régi szép emlékek mindig olyan meghatóak. :)
Szóval a vezérasszony megmondta, hogy mekkora egy neveletlen állatbanda ez, ilyen barbárok még nem is jártak eme falak között... (Csak mert műanyagflakon-dobolással keltettük az elsősöket.. mintha mi Mozartra keltünk volna, komolyan...) Negyedikes méltóság végképp oda.
A ceremónia negyed háromra be is fejeződött. Vicces volt, mert amíg a negyedikesek majd elaludtak az avató "avató" része alatt, az elsősök majd' kiugrottak a bőrükből. :D Fárasztó volt, de azért élvezték. :) (Ahogy mi is három éve a mi avatásunkat... szépek a hagyományok. :D)
Pillanatkép, avagy hány gyufaszál hosszú a tornaterem..?
De visszaevezve a Karácsonyra... Most az ebédlőbe került a fa, ez egy kicsit fura volt, de tényleg nehéz volt (és illúzióromboló) a szobaablakon át kiszánkóztatni az új évben szegény fácskát..
Az idei karácsonyban amúgy az volt a legjobb, hogy most már vagy csak saját kézzel készített, vagy csak a saját kézzel készített ékszereim árán megvett ajándékokat adtam. :) Jó érzés volt, hogy én dolgoztam meg érte. :)

Idén mind a két mamámtól pénzt kaptam, és Édesanyám engedélyezte, hogy vehetek magamnak belőle két könyvet. Ez nálunk egy ideje már így működik: Eszterke könyvőrült, hát csillapítsuk a tüneteket, adjunk neki könyvet. Viszont az itthoni könyvesboltok elég gyérek, de Eszterke úgyis nagy Debrecen városban tanul, ahol ott van az (L)Alexandra Könyvesház(L). Amikor mangákat kezdtem el gyűjteni, anyáék kicsit lemaradtak a könyvolvasási szokásaim számontartásában (addig egy gésás könyv mindent vitt :D), szóval jobb, ha a kislény valami olyat vesz magának, ami tetszik neki, esetleg kíváncsi rá, meg ilyesmik.

Az idei kapásom egyike a Csontváros volt Cassandra Clare-től. Ez után a könyv után már azóta csorgatom a nyálamat, mióta hírbe adták, hogy megjelenik majd valamikor. Mivel az én fene személyiségem mindig olyan volt, hogy függtem valamin, a Harry Potter fanfictiönök világában való jártasság egy idő után elsodort Cassie Clare-hez. A Draco Dormiens és az Épp elég baj után menthetetlenül megtetszett Clare írói stílusa, tehát a regény megjelenését hallva már előre vártam az enyhe szarkazmust no me természetesen a magas, helyes, természetes szőke, enyhén beképzelt férfi főhőst.
És erre nem ott van Jace? :D (Enyhe Draco-fétis?.. talán...:P)
A könyv nekem úgy ahogy van, telitalálat. Fantasy történet egy olyan világgal, ami itt van mellettünk, de mégsem tudunk róla. Humor, akció, rúnák, eltitkolt múltak és a számomra elmaradhatatlan szerelmi szál... ami olyan egyértelműnek látszik, és hogy a fene egye meg, ami a könyv végén van, mert amikor egy bizonyos résznél jártam, majd lefejeltem a kis mécsesemet, ami vidáman lobogott az asztalon. Az ilyen kavarásokat én úúúgy szeretem. :)

A másik könyv egy zsákbamacska volt. Aggódtam is, ritkán csinálok ilyet, mivelhogy a kellő anyagi fedezet hiányzik a kísérletezéshez. Node most megengedtem magamnak, és végső soron nem is bántam meg. A Shiver (Borzongás) Maggie Stiefvatertől olyan volt, mint a borítója.. legalábbis hangulatilag teljesen. Valamint mint a kinti időjárás. Depressziós, zuhogó esővel, egyre lehűlő levegővel, az igazi telet várva.
Befordulósnak hangzik, de csak részben az. Szép szerelmi történet, érdekes farkasemberes csomagolásban.(és nagyon szép borítóval, tegyük hozzá, egy ideig fel se tűnt, hogy egy farkas van a jobb alsó sarokban :D). Elolvastam a könyvet, és tetszett. Egy olyan jó kis átlagos könyv az én ízlésemnek, és erre az utolsó előtti fejezet.. feltette a koronát. :D Nem is vagyok kíváncsi a miértekre, hogy mi miért történt úgy, ahogy , ez így volt teljes.

Szóval beleválasztottam, jó kis könyveket kaptam karácsonyra. :) Csak szegény édesanyám kiáltott fel megdöbbenve, hogy "te jó, ég miket olvasol..?" Egy kicsit nézett csak nagyot, amikor közöltem, hogy ezek amúgy nem horrortörténetek, mint ahogy te azt a fülszövegekből értelmezted, hanem fiataloknak szóló romantikus sztorik. Csak vámpírok meg vérfarkasok rohangálnak benne, nem nagy ügy. :D
Nehéz lehet megérteni a mai olvasóközönséget.. :D

Zárásul még itt van egy-két ékszer, amit ez idő alatt készítettem.
(Ez az írásos dolog nagyon nem az én asztalom... de a gazdájának nagyon tetszik, és ez a lényeg. :) )

Igyekszem minél hamarabb jelentkezni, addig is további jó pihenést mindenkinek! :)

Karácsony előtti ugrabugra - part one :D

2009-12-13T11:37:00.002+01:00

Üdvözlégy minden kedves idetévedőnek! :)

Bár megint kimaradt a bejegyzés majdnem két hétig, ezt ismételten ráfogom a kolira. :)
Szóval visszatértem a betegállományból- szerdán. Vagyis szerdán utaztam vissza, be is értem Debrecen városba sacc egy körül, de elmentem a drága Irénke nénihez. Olyan jó volt vele beszélgetni, csak így kettesben (talán egyszer ha voltam nála egyedül :S) , nagyon fog hiányozni ez a drága néni! :)
Ott letettem a csomagot és átszambáztam a plázába. Flórát még a mozgólépcsőn kaptam el, a Csaba nevű ágyúgolyó meg a Cinema City előtt kapott telibe. :D Ott még beszélgettünk egy jót, közölték, hogy hány milliárd dogáról maradtam le (még azóta is azokat nyögöm :S) aztán Flórával bementünk a moziba megnézni (vajon mit? :D:DD) A New Moont.
Most mondjanak ostoba tizenéves függőnek, de ezen függni kell. :D Nem is tudok mást mondani. :D

Amúgy rengetegen megjegyezték Irénke nénitől kezdve a fél osztályon át, hogy milyen kis egészséges fjem van, majd kicsattanok, csak nem aludtam és ettem tán? :D
Most már nincs ilyen fejem, nem kell aggódni. :)

Szóval pótolgattam (-gat..) pótolgatok, és közben csinálom az ékszereket is. Nem is gondoltam volna, hogy ennyieknek tetszik majd amit csinálok, de már többeknek kellett mondanom, hogy nem veszek fel több megrendelést, mert egyszerűen Karácsonyig nem tudnám már megcsinálni.
Talán eresztettem is a tanulásban egy kicsit...
de ettől függetlenül a büszkeségérzés megvan, amikor olyan évfolyamtársaim jönnek odaa hozzám ámuldozni, akitől sokszor még egy sziát sem kaptam, nemhogy elismerést.
Szeretek drótozni. Nagyon.
Találkoztam is múlt héten a vásárban egy drótos lánnyal, Melindával, olyan jó volt elbeszélgetni végre élőben is valakivel, aki ebben a hobbiban utazik. :) Majd írok neki e-mailt. :)
Már csak a fél hetet kell túlélni és remélem vége ennek az évnek- bár nem ringatom magam illúziókba...
(Ja igen -úgy szeretek ahhoz a drótos nagykerhez járni- a múltkor is olyan jókedvem lett, meg megígértem, hogy viszek ékszert megmutatni, hogy mit is csinálok. Vittem is, az egyik eladónővel fél órán keresztül beszélgettünk bejött a főnökbácsi, megszemlélte az ékszereket, és "mi támogatjuk a művészeteket" felkiáltással kaptam egy köteg ingyen drótot. :) Majd viszek nekik valami szép ékszert ajándékba- persze kizárólag csak karácsony után. :) )

Na de itt vannak amiket alkottam- bár elég foghíjasan. Van 3 testvérnyaklánc, Flónak, Jánynak meg nekem, de azokat még nem sikerült lefényképeznem, szóval legközelebb. Ezen kívül készen van az ajándék a Karácsonyi Húzogatósra is , csak azt addig nem illik feltenni, amíg meg nem kapta az ajándékozott. Hétfőn fogom feladni, ha jön a visszajelzés, azonnal felteszem ide is. Megjegyzem, a medál az egyik eddigi kedvencem.. nagyon térhatású lett, büszke vagyok rá :D

Ez egy aprócska kis lánc Mesi báránykásának - nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokaknak tetszik, azóta kaptam már egy megrendelést egy ugyanilyenre. Az ötletet köszönöm Mesinek. :)

Ez pedig Dórikáé, de a kép pocsék lett- fene egyen meg, hogy mindig estére vagyok készen, és azonnal fényképezem... Agy P medál egy fiúnak.

A többit majd felteszem, jövő hét utáni kedden jövök haza. :)

(És már csak öt nap, és nagykorú vagyok!!!!!!!!!!!!!! El sem hiszem!!!! :DDDDD Már alig várom!!)

Mikulás

2009-11-29T15:02:00.005+01:00

Ezt a medált a húzottamnak csináltam - osztálymikulásra. :)
És rájöttem, hogy nincsenek gyöngyeim. :( Itthon egy bolt sincs, ahonnan szerezhetnék valami normálisabbat, és már a múlt héten is elvertem egy ezrest a gyöngyösben, de mégsincsen olyanom, amilyet szeretnék felhasználni.
Komolyan, ez olyan, mint a ruhásszekrényem.. soha egy rongy, soha egy gyöngy.. :D

Na de itt van a kis kocka :D Nekem valamilyen furcsa oknál fogva nagyon tetszik. :) A rajzon ki se jött normálisan a középső minta, meg a kis spirálok, amik körbefogják a gyöngyöt, szóval.. jó lett. :) (Magamhoz képest, legalábbis. :) )

Remélem, ma még jelentkezem valamivel.. :)

Drótok a hétről

2009-11-26T00:39:00.011+01:00

Az elmúlt másfél hétben keletkezett drótékszereket direkt különszedtem, itt jönnek most ők. :) (Bár a fényképeken a színek megint borzalmasak- élőben az igazi, mert még mindig nem tudok rendesen fényképezni.)
Rögtön vasárnap megcsináltam ezt a gombos gyűrűt, amiért már szeptember óta rágták a fülem, teljesen jogosan. (Bocsánat a késésért. :))

Aztán csináltam két ékszerszettet Timi megrendelésére, egyiket az Édesanyjának, másikat a húgának. Remélem jó lesz. :) Már a gazdájuknál csücsülnének, ha nem lettem volna beteg. :(

Valamint a pénteki instant kézművesóra után Virágnak támadt az a zseniális ötlete, hogy letehne-e ezekből a gyöngyökből gyűrű.. és miért ne lehetne? :D (Bár valljuk be, második próbálkozásra lett az igazi- mint szinte minden ékszeremnél. :) )
Annyira aranyosak és egyszerűek, hogy az már fáj. :)

Egy légcsőhurutot rendelnék, teával!

2009-11-25T23:20:00.005+01:00

Elég meglepő lehet, hogy pont egy ilyen időpontban írok, de elég érdekes fordulatot vett a hétvégém... és azt hiszem, ez a megfelelő hely, hogy leírjam, miért is. :D Figyelem, hosszú, szájbarágós, felesleges részletekkel teletűzdelt, mégis minden fontosabb momentumot nélkülöző szöveg következik. (Bár ez az én blogom, megengedhetem magamnak. :) )
Úgy volt, hogy hétvégén bennmaradok a koliban, Mariannal. A többiek mind hazautaztak, de hét közepén Mariann is beteg lett, hazament, így egyedül maradtam. Nem is bántam különösebben, jól jött egy kis béke meg nyugalom, na meg plusz idő a drótozás és a tanulás fellendítésére egy kicsit.. :D Estére átmentem a szomszédokhoz, és tartottunk egy kis kézműves-estet. Virág csinált az anyukájának egy kék gyöngyös réz karkötőt a jetiölő kúposfogómmal, Judit meg csinált egy gyűrűt. :) Jó kis este volt .
Node.
Péntek este úgy aludtam el, hogy jajdejó, milyen tevékeny napom is lesz holnap, takarítok, drótozok, tanulok drótozok, lélegzem drótozok. Ezzel szemben úgy keltem fel, hogy rázott a hideg, és ebéd előtt még megejtettem ugyan a takarítást, de egykor lementem lázat méretni, és kiderült, hogy 37,5° hőemelkedés. Wunderbar. Mondjuk Erika néni rendes volt, azt mondta, este nem kellene elmennem préceszre, hogy megelőzzük a bajt, de muszáj volt rám nyomnia az áramot, tűzvédelem, mittudomén... :D Aludni próbáltam mert még mindig nem voltam teljesen jól, de nagyon nem ment, szóval benyomtam a telefonon a rádiót, és végigszemezgettem a kínálatot. Hallgattam egy kis komolyat, a Rádió 1-en csúnyazene ment, a Class FM-en hurkatöltési rekordkísérletről tudósítottak, maradt a jó öreg FM95, alvás semmi. Este még mindig jó volt, Lea anyánk megdicsérte műveimet, ajánlott egy kellékboltot, és elküldött ötvösnek. (Mint az elmúlt héten velem beszélő egyének 84%-a. :D)
Este viszont fél négytől nuku alvás, csak lüktető fej, hidegrázás, és 38,5°. Algopyrin, kb. fél hatig hidegborogattam magam, aztán abba aludtam bele.
Másnap reggel simán láz nélküli hidegrázás, legalábbis a hazug lázmérő szerint, tehát istentisztelet helyett elmásztam a klinikáig, hogy kapjak egy papírt, hogy hazamehetek. (Ez így működik, hiába döngeti a szülő láncfűrésszel a kapualjat hogy adják ki a gyereket, ki ő nekem, apám, anyám? :D Ha nincs orvosi papír, nincs hazamenetel, bocsi. :D) Szóval vártam másfél órát a teledugott gyerekügyeleten, még magam elé is engedtem egy szegény kisgyereket, aki már végigrókázta a folyosót.
Aztán itt jött a vicces rész.
Bemegyek, az ajtóra az volt kiírva, hogy egy nő rendel, erre meg ott ül egy pasi, aki igencsak hasonlított az iskolaorvos sarlatánra, de áááá, biztos nem ő, a klinikáig ő nem ér el, meg pont hogy itt, ááá ugyan...
Megvizsgált, közölte, hogy lehet egy kicsit felugrott a lázam (tényleg?), aztán felírt egy Amoxicillint és hazaküldött. Ebédet már itthon ettem, aztán hanyatt vágódtam , és vártam, hogy elmúljon a fene. De az csak jött egész este váltakozó lázzal. Azért volt egy jó része a délutánnak, mert mivel beteg voltam, anya előrébb hozta a Mikulást. Egy csokimikut is kivégezhettem, valamint az ünnep alkalmából kaptam egy gyönyörűséges dobozt a drótjaimnak. Hogy én mennyire szeretem ezeket a szép dobozokat, nem is gondoltam volna, hogy a közeljövőben is az enyém lesz egy ilyen. :3 Édesszüleim nagyon értenek a nyelvemen. :)
(Íme ő:)

Valamint amíg beszélgettünk be volt kapcsolva a tévé, pont az M2-n, mert ott valami jóféle magyar koncert ment, gondoltam maradjon itt, ez olyan kis kellemes... aztán két beszélgetés között arra leszek figyelmes, hogy ismerős dallamok szállnak az éterből, és éppen Roy& Ádám Jamie Winchesterrel karöltve a Musicot énekli. Mondom ilyen nincs, hangerő fel, krákogás be, úgyis olyan régen hallgattam Jamiet, ezt a számot meg pláne.. olyan jó volt. :) Mostantól több bizalmat szavazok az M2-nek :D (Ha most Flóra itt lenne, azt énekelnénk, hogy "Ha én Pestre elmegyek, Jamie koncertre megyek, trallala.")

Nem úgy a Retekklub.. azt sem tudtam, hétfő este jobb híján sírjak-e, vagy nevessek. Én, aki a koli miatt négy éve leszoktam bármiféle tévénézésről (kivétel. ünnepek vagy betegség alkalmával) most inkább tévéztem, mert asztali számítógép ugyebár ágyhoz nem repül, tévékapcsolót meg még van ereje nyomogatni az embernek.
Nohát. Este a BK aktuális epizódja után (érdekes, anyáék még értik is, miről szól... én körülbelül 5-6-éve adtam fel, pedig nagy fan voltam ám.. :D) elkezdődött a Benkő feleséget keres című tragikomédia. Először is le kellett porolnom agytekervényeimet, hogy rá is jöjjek, ki is ez az idióta, aztán sajnos beugrott. Annyi biztos, hogyha közelebbi ismerőse lennék az egyik ott szereplő hölgynek, biztosan mellette állnék és segítenék összegürizni neki a pénzt a műsor utáni minél gyorsabb és hibátlanabb teljes plasztikai műtétsorozatra. Erről ennyit. Érdekes emberek vannak manapság, néha már csak a rács kéne, meg az "Etetni tilos" felirat. :)
Kedden viszont elmentem Kovács dokihoz igazolásért, meg hogy nézzen már meg ő is, mert tegnap este olyan köhögőrohamom volt, hogy majdnem darabokban keltem fel. Szépen meghallgatta a hátam, aztán valami furcsa szájrángással visszaadta az előző doki ambuláns lapját, és közölte, hogy lecserélem az amoxicillint, mert kezdődő légcsőhurutom van, most még nem akar vért venni tőlem, egy hét múlva kontroll.
Remek.
És az a furcsa gyanú, ami már akkor felötlött bennem, amikor Debrecenben voltam, beigazolódott, amikor végre lázmentesen is megvizsgáltam azt a nyomorult lapot.
Az iskolai sarlatán vizsgált meg a klinikán.
És én képes voltam bevenni azt a gyógyszert, amit ő felírt.
Én idióta.
Most már csak az a kérdésem, hogy szegény gyerekekkel mi lesz, akiket ő látott el aznap..?
Tájékoztatásképpen kell közölnöm, hogy amikor suliidőben betegszünk meg, és a sarlatán rendelője előtt ülünk, általában csak ennyit kérdezünk az onnan kilépő áldozattól: "Coldrex...?"
Mire az mély sóhajjal: "Coldrex."
...
A legtöbb ismerősömnek már van valami jó kis félrediagnosztizálási esete, vagy valami érdekes sztorija. Most már nekem is van. Ha-ha.
A jó az egészben, hogy Kovács mindig kiszúrja, ha valami kézzel készítettet viselek, és most is tíz percig az egyik nyaklánc előtt folydogáltak az asszisztenssel, és elküldtek ötvösnek. (Elfelejtettem közölni, hogy ez még kicsi kínai a nagyok rézékszereihez képest, de lelkiismeretfurdalás semmi. :D )
Szóval most van cuki kis pipám (Én, aki életében egy szál cigit nem fogott, végre tudom, hogy milyen füstöt kifújni. :D És bár egy ilyen gyógyszeren nem kellene nevetni, de akkor is poén. :) Bárcsak a kapszulákat is ilyen mókásan fognám fel...), meg két bogyóm és egy szirupom.
Remélem, hogy az a vérvételes beszólás elvesződik valahol, mondjuk úgy két matematikai tétel halvány emléke között, és hogy minél hamarabb vissza tudok menni, mert
a) pótolni kell. Sokat. Nagyon sokat.
b)Még mindig nem néztük meg Flórával a New Moont, pedig nagyon nem szeretném kihagyni. :( Azt sem tudom, meddig adják, de látni akarom! :(

Szóval itthon vagyok még minimum jövőhét keddig, és remélem blogolási étvágy is lesz. Bocsi, hogy mióta itthon vagyok nem jelentkeztem, de most jött meg a klaviatúra-hiányom. :)

És minden hétvégi kínszenvedésem ellenére még mindig édes az az élet, csak romlott volt a Süssina...
(:) )
(Ja, és elkezdtem újraolvasni a Harry Pottert.. sacc ötödjére. De most figyelek ám a részletekre is.. :D)

Újra itt

2009-11-15T00:32:00.015+01:00

Helló! :)

Két hét túlélőtábor után újra itt vagyok! :)
Komolyan, ha tudtam volna, hogy az érettségire való készülés annyit jelent hogy rájövök, hogy semmit sem tudok, inkább mentem volna zabhegyezőnek... akkor legalább érezném, hogy van valami haszna a munkámnak. ;) :D
Volt ebben a két hétben minden, jó is rossz is. Rossz volt az állandó tanulás, a reggeli szitkozódások az ébresztés milyensége és időpontja miatt, meg amikor elmúlt a két liter kávé hatása, de a jó élményeimből sokkal több volt..
-mégiscsak jó volt az a nyírpazonyi kiszállás (Ennyi Jóbarátokat sem néztem még egyhuzamban- megj.: pótolni a mulasztást :D)
-TALÁLTAM RÉZDRÓTOT!!!!! Kemény munkám eredményeként találtam végre egy nagykert, és nagyon rendesek voltak az eladók... annyira jó, hogy most már van drótom olyan méretben amilyenben szeretnék, és még az sem zavar, hogy a furcsa bácsik, akik segítettek eligazodni a sok raktár között állandóan megkérdezték, hogy nem óhajtok-e ablakot cseréltetni.. :D)
-Volt színház csütörtökön, cím szerint az Oblom-off című darabot néztük meg Trill Zsolttal a főszerepben. Eléggé szíven ütött az egész, de akkor is jó volt. :)
-Pénteken kiosztották a szülői értekezletes leveleket, és Édesanyám engedélyével kinyitottam, hogy meglessem, kaptam -e valamit a pályázatra, amire beadtuk a papírt.. és igen! Nem is csekély ösztöndíj, szóval ezt is félretettük a továbbtanulásra, vagy laptop-alap lesz belőle, vagy valami más, ami kell majd.
-Megkaptam az E-mailt a "Karácsonyi húzogatós"-ra. Azóta gondolkodom, hogy mit is kellene készítenem a húzottamnak, de már körvonalazódik a terv.. (viszont alig várom, hogy kiderüljön , engem ki ki húzott.. :3)
- Valamint a kezemben tarthatom végre az Eclipse-t! Igaz, hogy a New Moon is hiányzik a listáról, de akkor is olyan gyönyörű könyv.. Tíz percig csak ültem a földön és bámultam a polcot. :) Csak beleolvasgattam, újraolvasni akkor fogom egyhuzamban a sorozatot, ha már a polcon lesz az összes. (Mit nekem az az öt év? :D)

Ebben a két hétben is alkottam ám, és bár a fotóim még mindig nem a legszebbek, de azért igyekszem, tényleg..

Virág nagykorú lett és úgy gondoltam, csinálok neki valami személyeset..így született ez a nyaklánc. Ezt a "filigrános" technikát már nagyon régóta ki szerettem volna próbálni, és első darabhoz képest nagyon jó lett (legalábbis nekem tetszik- remélem Virágnak is:) ) Ilyenből még sokat fogok csinálni..

Ezen kívül Verának is csináltam egy karkötőt. Olyat szeretett volna, amit kétszer körbetekerhet a kezén, és szívecskés csüngő van rajta. Az eredmény simán, és "bekapcsolva" (és ezt már az újonnan szerzett drótokból csináltam :D) :

Csináltam még egy gyűrűt, amilyet Kricsár Ancsa tutorialja alapján régebben is megcsináltam már, de akkor még a vastag drótom nagyon nem stimmelt. Azért fejlődöm ám, idővel (ezt még nagyim is megerősítette a délután :D)

És az utolsó, ami miatt eddig húztam ennek a bejegyzésnek az elkészítését: készen van Fummie fülbevalója is. Mindenképpen fel akartam rakni, csak az én édes kicsi Danikám (egyszer ellopom azt a gyereket :D) némileg akadályozott a terv kivitelezésében. De sebaj, készen van, furcsa módon mintha sokkal több ideig dolgoztam volna rajta, mint amire számítottam, de így van ez.. :D Most már csak oda kell adni Szabinak, hogy adja oda Mariannak, aki majd odaadja Fummienak.. Fum, remélem tetszeni fog a fülbevaló! :)

Ja igen, és még valami.. ezennel 39 db különböző darab Milka papírom van. Na ki a király? (és a szánalmas függő..? :D) Le kellene fényképezni.. :D

Karácsonyi húzogatós

2009-11-01T02:05:00.003+01:00

(Katt a képre, és bejön az oldal)

Játékra jelentkeztem Ahama blogján. :)
Már mindenkin itt csüng a karácsony árnyéka, de az a játék olyan elragadó, hogy muszáj részt vennem benne.. (Meg az izgulást se hagyjuk ki, hogy jaj, mikor jön a postás, és mit hoz... :D)
Már gondolkodom, hogy én mit csináljak, de fel kell kötnöm az alsót, ahogy a tavalyi galériát elnézem..

Kislány szalaggal

2009-11-01T01:30:00.006+01:00

Úgy bizony, múlt hét csütörtökön szalagavatottak lettünk. :) Élmény még visszagondolni is, min mentünk keresztül, amíg végre elértünk odáig, hogy a táncot is megtanultuk, és végre a Nagytemplom előtt fagyoskodtunk, hogy a zászló után szép Orando et Laborando énekkel bevonuljunk.
De még a helyzet drámaisága sem tudott megakadályozni abban, hogy magassarkúban, a kontyom által félrehúzott fejjel, bocskaiban , kezdés előtt tíz perccel ne rohanjak át a Rossmannba, mert egy belső kis hang azt súgta, hogy "CSOKI KELL MOST!!" (Ezúton is köszönöm a Rossmann dolgozóinak a gyors kiszolgálást, életet mentettetek :) )

És én még csodálkoztam, hogy Flóra azon röhögött, hogy milyen fejet tudnak vágni a függők "előtte" és "utána" .. :D

A nagytemplomi rész szép volt, méltó régi nagy híréhez, a lovardai táncunkat eltáncoltam volna még vagy kétszer (és a harisnyám sem repedt szét a végpóznál, nem úgy, mint főpróbán), azután pedig az évfolyam átvonult a Retróba, ahol hozzám nem illő módon szétbuliztam a fejem. :D
Csak a szekuritis bácsik voltak olyan barátságtalanok.

Az ilyen alkalmakkor döbbenek rá, hogy mennyire is szeretem az osztályomat.. olyan jó érzés. :)

Íme néhány kép:
Ezzel a szalaggal büszkélkedem (Maturanda)

Itt pedig a partiarcok láthatóak :)

Jajj de jó is volt.. még azt sem bánom hogy a hajnali zuhéban szétázott az eredeti kínai cipőcském, meg hogy az 5:10-es vonattal kellett hazazötyögnöm.. :)

Eddigi drótékszereim

2009-11-01T00:17:00.024+01:00

Itt vannak az eddigi alkotásaim, besűrítem őket egybe :D

Die Erste...

2009-11-01T00:00:00.000+01:00

Az előző blogomat is ezzel a címmel nyitottam, úgy gondoltam ez ide is jó lesz. :)

Ezennel megnyíltak a Marzipanblume Blog kapui, maradjanak is nyitva jó sokáig, és ne egye meg a rozsda - ennyi, mit mondhatok. :)

Legközelebbig is minden jót! ;)